Elindult a kapkodás.
Mint írtuk, a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint a múlt évben 17,3 százalékra rúgott az éves átlagos infláció.
Nagy Márton közölte, hogy a kormány vállalása szerint év végére egy számjegyűre csökkentette a pénzromlást. A nemzetgazdasági miniszter szerint az infláció amilyen gyorsan jött, olyan szélsebesen el is tűnt.
A tárcavezető a decemberben mért 5,5 százalékot emlegette, ám azt nem hangsúlyozta, hogy az éves átlagos infláció a fizetések és a nyugdíjak mintegy ötödét elvitte.
Nagy Márton szerint ugyanakkor az ársapkáknak, a kötelező akciózásnak, valamint az online árfigyelőnek köszönhető (sic!), hogy csökkent az infláció. Hozzátette, hogy ebben a dezinflációs környezetben a jegybank szerepe újra jelentősebbé válik, szerepe az árstabilitás biztosítása okán megnő.
Mint mondta, 2024-ben a gazdasági növekedés helyreállítását célozzák meg, ennek érdekében pedig 3 területen is előrelépés szükséges: a lakossági fogyasztás helyreállítása, a belgazdasági termelés és a beruházások helyreállítása, valamint a munkaerőpiaci aktivitás növelése elengedhetetlen.
Megjegyezte: a növekedést tekintve megállapítható, hogy visszatekintve a decemberi 5,5 százalékos inflációra és a jegybanki 10,75 százalékos alapkamatra, a reálkamat mértéke több mint 5 százalékos, amely
továbbra is negatívan befolyásolja a gazdasági teljesítményt.
A pénzromlás leginkább a nyugdíjasokat érintette 2023-ban: a fogyasztói árak a nyugdíjas háztartások körében átlagosan 18,3 százalékkal nőttek.
Emellett az adatok szerint 4,8 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak: a cukor például 42,1 százalékkal, a csokoládé és a kakaó pedig 17,2 százalékkal drágult, miközben a alkoholmentes üdítők ára 16,1 százalékkal, a kávéé pedig 14,1 százalékkal nőtt.
(MTI/Nyugati Fény)
