Ez többet mond minden szónál.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc szempontjából kiemelt jelentősége van 2023. október 23-ának, ugyanis a magát „nemzeti”-nek és „antikommunistá„-nak fémjelző magyar kormány, – mintha a demencia súlyos tüneteit produkálná – már egyre halványabban őrzi emlékét a kommunista terrornak, amelynek hazánk is áldozatul esett.
Emlékezetes, hogy például Szijjártó Péter is távolságtartással viszonyult a közelmúltban óriási botrányt kavart orosz tankönyvhöz, amelyet kötelezővé is tettek az orosz állami iskolákban, és amely könyvben az 1956-os szabadságharcot „fasiszta felkelés”-ként aposztrofálták.
„A felkelő radikálisok – akik között nem kevesen korábban az egykori fasiszta Magyarország fegyveres alakulatainak harcosai voltak – nemcsak a szovjet emlékművek és jelképek elleni vandalizmussal »vétették észre magukat«, hanem számtalan gyilkossággal, amelyeket a Magyar Dolgozók Pártja képviselői, a rendfenntartó erők tagjai és családtagjaik ellen követtek el”
– írták egyebek közt Putyinék tankönyvében.
Mindezek szerint az orosz iskolákban fasiszta múltú radikális fegyveresekről és nyugati operatív műveletekről fognak majd tanulni a magyar forradalommal kapcsolatban. Mint megírtuk, a budapesti orosz nagykövetség az üggyel kapcsolatban közleményt adott ki, amelyben tagadták, hogy a tankönyv „fasiszta felkelés”-nek minősíti az 1956-os forradalmat.
Azt közölték: a sajtóban megjelent hírek „az 1956-os magyarországi eseményeknek a kontextusból kiragadott, és az orosz álláspontot szándékosan negatívan bemutató értékelését” tartalmazzák. Ezzel csupán annyi a probléma, hogy a tankönyv végleges verziójában is pontosan az áll, amire a magyar sajtó is felfigyelt.
A Népszava most a forradalom kitörésének évfordulója alkalmából megkérdezte Havasi Bertalant, Orbán Viktor sajtófőnökét arról, hogy Orbán a Vlagyimir Putyinnal folytatott pekingi találkozója során
szóba hozta-e az orosz tankönyv ügyét,
ha igen, akkor pedig mit válaszolt az orosz elnök és mi lett a beszélgetés konklúziója. Ugyanakkor jelezték, válaszokat most sem kaptak kérdéseikre.
Emlékeztettek: az Orbán-kormány ennek töredékéért is összerúgja a port a nyugati országokkal, ha arról van szó. Mint ismert, egyedül Magyarország akadályozza Svédország NATO-csatlakozását, amiért még a mai napig nem sikerült őket felvenni a katonai szövetségbe. A magyar kormányzat mindezt azzal indokolta, hogy a svédek „csúnyákat mondtak rólunk„. Viszont érdekes, hogy az orosz tankönyv ügyében mélyen hallgatott – kussolt – a kormányzat, sőt kétoldalú tárgyalásokat is megkezdtek az orosz diktátorral. Szijjártó Péter sem kéretett be senkit, Pekingben Nagy Mártonékkal hajlongtak az orosz prominensek előtt.
