A lehetséges 100 pontból Magyarország 44 pontot szerzett.
Az egész Európai Unióban Magyarország kapta a legalacsonyabb pontszámot a költségvetési folyamatok nyitottságát – egységes sztenderdek és módszertan mentén – mérő, 120 ország teljesítményét bemutató Open Budget Survey nemzetközi felmérés legújabb jelentése alapján — írja a Portfolio.
A lehetséges 100 pontból Magyarország 44 pontot szerzett, ami azt jelenti, hogy a magyar kormány változatlanul korlátozott mértékű információt biztosít csak a nyilvánosság számára az állam pénzügyi helyzetéről és gazdálkodásáról. A lap rámutat, hogy további érdekesség, hogy hazánk pontszáma először csökkent a globális pontszám (45 pont) alá, a magyarországi trend nem pozitív (ellentétben a nemzetközi folyamatokkal) és a 120 országból már csak a 67. helyen vagyunk. A járványhelyzet miatti veszélyhelyzet sem javított a költségvetési folyamatok átláthatóságát, sőt — jegyzik meg.
„Összességében az elszámoltathatóság rendszerei még mindig nem elég erősek, de több országban is láttuk, hogy a politikai akarat megvan, és lehetséges az előrelépés” – mondta Anjali Garg, az Open Budget Survey vezetője.
A legtöbb ország képes volt fenntartani eredményeit, egyes esetekben pedig tovább fejleszteni a korábbi évek költségvetési folyamatait, az információk digitalizálása és az elszámoltathatósági gyakorlatok intézményesítése miatt. Az átlagos átláthatósági pontszám 2008 óta több mint 20%-kal emelkedett. Például Kelet-Európa és Közép-Ázsia, Kelet-Ázsia és a Csendes-Óceáni térség, Latin-Amerika és a Karibi térség, valamint Afrika Szub-Szaharai térsége jelentős lépéseket tettek a transzparencia irányába 2008 óta.
Az idehaza a felmérést végző Költségvetési Felelősségi Intézet tájékoztatása szerint, a magyar kormány a korábbi felmérések során hozzájárult a teljeskörűséghez észrevételeivel,
de az OBS 2021 során visszautasította ezt a lehetőséget.
A felmérés szerint a magyar kormány változatlanul korlátozott mértékű információt biztosít csak a nyilvánosság számára az állam pénzügyi helyzetéről és gazdálkodásáról. A hazai, megszokott gyakorlat a hatályos jogszabályoknak megfelel, de a nemzetközi átlagtól elmarad. Az előző felmérésekkel összevetve mindössze apróbb változások történtek és nem is látszódnak az érdemi javulásra vagy legalább ennek szándékára utaló jelek – állapítja meg az eredmények alapján a Költségvetési Felelősségi Intézet.
A térség országai közül mindegyik jobban teljesített Magyarországnál,
különösen jól teljesített Bulgária 70 és Ukrajna 65 pontos eredményével. A szomszédos kormányok a költségvetési törvényjavaslatban több információt tesznek közzé a kiadási és bevételi számokról a magyar gyakorlathoz képest – jegyzi meg ennek kapcsán a KFIB.
Megdöbbentő, hogy a magyar kormánynál alacsonyabb pontszámot a megfigyelt európai országok közül csak Észak-Macedónia és Bosznia-Hercegovina kormánya ért el.
A főbb hiányosságok Magyarország vonatkozásában:
- A kormány továbbra sem közli a költségvetési irányelveket, ami még a törvényjavaslat benyújtása előtt bemutatná és vitára bocsátaná a tervezett költségvetés főbb szempontjait.
- Szintén nem hozza nyilvánosságra a féléves jelentést, ami a végrehajtás során felülvizsgálná, aktualizálná a költségvetést.
- A költségvetési törvényjavaslat előirányzatok szintjén csak a tárgyévi adatokat tartalmazza, emiatt nehéz összehasonlítani az előző évi tervszámmal és a legutolsó tényadattal, vagyis adott kiadás jóváhagyásakor az országgyűlési képviselők nem tudják azonnal eldönteni, hogy többet vagy kevesebbet költene-e rá a kormány.
- Nincs egyértelműen bemutatva, hogy a törvényjavaslat intézkedései hogyan járulnak hozzá a kormányzati célokhoz. Nem található információ az állam pénzügyi és nem-pénzügyi eszközeinek állományáról (mint például az állami tulajdonú cégek, ingatlanok, értékpapírok), a költségvetési intézmények tartozásairól, ahogy a kiadások révén elérni kívánt számszerű célok és teljesítménymutatók is hiányoznak.
- Ugyan a törvényjavaslathoz csatolva elérhető a költségvetést egyszerűsített formában, közérthetően bemutató polgárok költségvetése, de ezt egyrészt nem terjeszti aktívan a kormány, másrészt hiányoznak belőle az új intézkedések leírása, a makrogazdasági feltételezések és a kormányzati elérhetőségek adatai.
A KFIB értékelése szerint „a költségvetés szempontjából további aggasztó lépések történtek a járvány miatti veszélyhelyzet alatt, hiszen
az Országgyűlés szerepe a költségvetés alakításában és felügyeletében jelentősen tovább csökkent”.
A felmérésben külön kitérnek arra, hogy a veszélyhelyzet miatt az Országgyűlés 2020 tavaszán különleges jogkörrel ruházta fel a kormányt, amely így a járványhelyzet kezeléséhez szükséges intézkedéseken keresztül a költségvetést is érdemben módosította. Tehát megállapítják, hogy összességében nem az érthető és teljeskörű információátadás szemlélete érvényesül, mintha nem az olvasóknak, az adófizetőknek készülne a dokumentum, hanem csak a minimálisan szükséges adatok közlésére szorítkozna a kormány.
(via, portfolio.hu)
