Magyarországon és a térségünkben már 3-4 Celsius-fokkal melegebbek a nyarak, mint amilyenek az 1970-es években voltak. Ez messze több, mint a globális átlag felmelegedés.
Miközben Európa-szerte rekordokat döntenek a hőhullámok,
a magyar nyarak ma már 3–4 Celsius-fokkal melegebbek, mint az 1970-es években voltak
– írta meg a masfelfok.hu szakportál hétfőn.
Magyarországot különösen veszélyezteti a klímakatasztrófa
Ez az elképesztő mértékű melegedés különösen a közép- és délkelet-európai térségben figyelhető meg, ahol az éghajlati viszonyokat egyre inkább a kontinentális szárazság uralja.
Hazánk e klímaviszonyok miatt a globális átlagnál is gyorsabb felmelegedést tapasztal,
és ez a tendencia egyre súlyosabb következményekkel jár. Gyakoribbak és hosszabbak az aszályok, extrém hőhullámok jellemzik a nyarakat, és a vízhiány már nemcsak a mezőgazdaságot, de a lakosságot is egyre közvetlenebbül érinti.
A 2024-es nyár során Magyarország
a valaha mért második legmelegebb és egyben legszárazabb júniust zárta.
Az aszályos helyzet már most a 2022-es történelmi szárazságot idézi. Az évszázad eleje óta mérhető felmelegedés különösen az 1990-es évek óta gyorsult fel, majd a 2010-es évek közepére néhány évre lelassult, de a 2020-as években újra fokozódott, és
épp hazánkban, valamint a Balkán-félszigeten vált kiemelkedően erőssé.
A mi térségünk forrósodik a leggyorsabban
Az Európai trendek azt mutatják, hogy míg Írországban az elmúlt bő fél évszázadban csupán 0,9 Celsius-fokos nyári melegedést tapasztaltak, Magyarországon és a tőlünk keletre fekvő országokban a növekedés elérte, sőt meghaladta a 3–4 fokot. Ez a rendkívüli mértékű regionális melegedés az Atlanti-óceán mérséklő hatásának hiánya és a megerősödött kontinentalitás következménye.
forrás: masfelfok.hu
Kevesebb csapadék, valamint melegebb nyár, mint Spanyolországban
A csapadék tekintetében is riasztó a helyzet. A nyári esőzések mennyisége Magyarországon az 1970-es évekhez képest
25–40 százalékkal csökkent.
Míg Észak-Európában – például Dániában vagy Svédországban – a nyári csapadék növekedett, Dél- és Kelet-Európában ennek épp az ellenkezője történt. Ez a csapadékhiány nemcsak a termőföldeket sújtja, hanem a hőhullámokat is súlyosbítja, mivel a száraz talaj gyorsabban felmelegszik.
Az adatok szerint országos átlagban 2024 nyarán
Magyarország melegebb volt, mint Spanyolország,
pedig utóbbi jóval melegebb klímájú országként ismert. Még súlyosabb a helyzet, ha figyelembe vesszük, hogy hazánk nemcsak a hőmérsékleti, hanem a csapadékcsökkenési listán is az élen jár.
A folyamatok egyértelműek: a Kárpát-medence egyre inkább száraz, forró klímájú térséggé válik, ahol az aszályos nyarak már nem kivételek, hanem az új normális részét képezik. Ha nem történik érdemi lépés az alkalmazkodás, a vízgazdálkodás fejlesztése és az ökológiai rendszerek megerősítése terén, akkor az elkövetkező évtizedekben még nagyobb árat fizethetünk – gazdaságilag és társadalmilag egyaránt.
