Életbe lépett a „Nemzeti Helyreállítási Alap”.
Orbán Viktor a július 23-ai, Kossuth rádiónak adott interjújában jelentette be, hogy létrehozzák az úgynevezett Nemzeti Helyreállítási Alapot, amelyből azokat a programokat támogatják, amelyeket eredetileg az uniós pénzből akartak fedezni.
A miniszterelnök az interjú során arról beszélt, ugyanazokat a programokat, amiket Brüsszellel részben jóváhagyattak, elindítják a magyar költségvetésből,
„aztán megérkezik a pénz, amikor megérkezik”.
Orbán bejelentését péntek éjszaka a Magyar Közlönyben megjelent határozatban szentesítették. Eszerint mivel bizonytalan ideig csúszik az Európai Bizottság és az Orbán-kormány megállapodása a magyar helyreállítási tervről, a kormány hazai költségvetési forrásból előlegezi meg a helyreállítási pénzeket – írja az mfor.hu.
A határozat szerint
átírják a 2021-es költségvetésben szereplő Gazdaságújraindítási Alap uniós fejlesztései fejezetben található Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) alcímet Nemzeti Helyreállítási Alapra,
és a kormány majd ebből költhet a tervezett beruházásokra.
Az Mfor cikkében arra is felhívta a figyelmet, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek ugyanakkor majd figyelnie kell arra, hogy a magyar helyreállítási terv brüsszeli elfogadása után az érintett projektek mégis uniós forrásból legyenek elszámolhatóak.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke múlt héten a magyar Nemzeti Helyreállítási Alappal kapcsolatban elmondta,
a nemzeti tervek keretében csak olyan tételeket lehet elszámolni, amelyek brüsszeli jóváhagyást is kaptak.
Azaz Dombrovskis szerint a Bizottságnak először jóvá kell hagyni a magyar helyreállítási tervet, hiszen a bizalom feltétele, hogy az uniós helyreállítási alapból pontosan azokat a projekteket támogassák, amelyeket a döntéshozók közösen jóváhagyták. A magyar helyreállítási terv jóváhagyás azonban minden jel szerint őszre csúszik, a brüsszeli testület ugyanis erősebb korrupcióellenes garanciákat vár a magyar kormánytól.
(mfor.hu nyomán)
