Ma újabb négy állam tervét fogadták el, de a magyar nincs közöttük.
Az uniós pénzügyminiszterek a hétfői ülésük során újabb négy állam – Horvátország, Ciprus, Litvánia és Szlovénia – helyreállítási tervét fogadták el, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy 16 ország még a nyár folyamán hozzájuthat a 672,5 milliárd eurós helyreállítási alap első részletéhez, azaz a teljes összeg 13 százalékához.
A magyar és a lengyel helyreállítási terv azonban parkolópályán maradt.
Az Európai Bizottság ugyanis azt javasolta, hogy a további egyeztetések érdekében szeptember 30-ig hosszabbítsák meg az értékelési időszakot.
Közlésük szerint Magyarországgal azért húzódnak el a megbeszélések, mert a biztosi testület úgy látja, hogy a kormány nem adott elég garanciát a támogatások szabályszerű elköltésének ellenőrzésére és a korrupciós kockázatok kivédésére.
A Bizottság hangsúlyozta,
Orbánék állításával ellentétben nem a melegellenes törvény miatt húzódik el a terv elfogadása.
A törvénnyel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás egy ettől teljesen független folyamat.
Ez egyben azt is jelenti, hogy ha a bizottsági jóváhagyás időben megszületik, és a pénzügyminiszterek is jóváhagyják a a közös hitelfelvételből finanszírozott programokat,
leghamarabb novemberben érkezhet meg az idei évre járó nagyjából 360 milliárd forint (1 milliárd euró), vagy annak egy része.
Valdis Dombrovskis a Bizottság alelnöke az ülést követő sajtótájékoztatón beszélt arról is, hogy a magyar kormány létrehozta az úgynevezett Nemzeti Helyreállítási Alapot, amelyből finanszírozni akarják azokat a programokat, amelyeket az uniós pénzek fedeztek volna.
A bizottsági alelnök elmondta, a nemzeti tervek keretében csak olyan tételeket lehet elszámolni, amelyek brüsszeli jóváhagyást is kaptak.
Azaz Dombrovskis szerint először jóvá kell hagyni a magyar helyreállítási tervet, hiszen a bizalom feltétele, hogy az uniós helyreállítási alapból pontosan azokat a projekteket támogassák, amelyeket a döntéshozók közösen jóváhagyták.
A miniszterek virtuális konferenciája után a soros elnökségnek nevében Andrej Šircelj, a szlovén pénzügyminiszter pedig elmondta, a hétfői tanácsülésen sem a lengyel,
sem a magyar kormány nem kért semmiféle gyorsítást vagy időzítést nemzeti terveik elbírálásával kapcsolatban.
