Véletlenül sem egy terheléses támadás.
Beszámoltunk arról, hogy az emberek megrohamozták az EESZT portált, és az oltópontok előtt is majdnem kilométer hosszú sorok kígyóznak, miután Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban bejelentette:
“az a helyzet állt elő, hogy ma még tudnak oltani Pfizerrel, és aki Pfizerrel akar oltani, az még kaphat, aztán majd csak hetek múlva”.
Az operatív törzs terheléses támadásnak minősítette az esetet, és nem először folyamodnak ehhez a megoldáshoz hasonló probléma esetén: utoljára március végén érte „támadás” az oltásregisztrációt ellenőrző honlapot.
A 24.hu megkérdezett egy szakértőt, hogy mi okozhatta a weblap leállását. Szöllősi Gábor IT Infrastruktúra szakértő azt mondta a lapnak: meglehetősen kicsi az esélye annak, hogy valóban terheléses támadás történt.
A terheléses támadás azt jelenti, hogy a támadók annak érdekében, hogy egy weboldalt vagy szolgáltatást elérhetetlenné tegyenek a felhasználók számára, egyszerre annyi kérést küldenek a célpontnak, amennyit az már nem tud kiszolgálni az oldal mögötti szerver.
A szakértő szerint a jelenlegi (és a múltkori) esetben inkább arról van szó, hogy
az oldal infrastruktúrája nincs felkészítve arra,
hogy kezelje a megnövekedő érdeklődést, ebben az esetben pedig sok ember egy-egy kérése ugyanolyan hatással járhat, mint egy terheléses támadás.
Szöllősi szerint a kettőt nehéz megkülönböztetni, de általánosságban elmondható, hogy ha mindenféle külföldi címekről érkezik a forgalom, akkor gyanús, hogy valóban támadás történt.
