Szétesőben a magyar egészségügy: az orvosok háromnegyede nem írja alá az új munkaszerződést

Széles körű felmérésben kérdezték meg az orvosok véleményét az új egészségügyi törvényről.

A magyar orvosok

77 százaléka

nem írja alá az egészségügyi jogviszonyról szóló új munkaszerződést. Ám ennél is aggasztóbb adat, hogy az orvosok 40 százaléka még a közellátást is elhagyná az új munkaszerződésben foglalt kötelezettségek miatt – derült ki a Magyar Orvosi Kamara (MOK) legújabb felméréséből.

A kamara kérdőívét 7739 orvos töltötte ki. Ezek alapján elmondható, hogy a közellátásból a tervek szerint távozni kívánó orvosok 37,4 százaléka a magánegészségügyben szeretne elhelyezkedni. Közegészségügyi vészhelyzettel fenyeget az a tény is, amely szerint a szakmában dolgozók

több mint egyharmada inkább külföldre távozna

az új munkaügyi szerződés aláírása helyett.

Túlhajszolt orvosok, összeomlóban lévő egészségügy

A felmérés alapján elérhető adatokból megállapítható, hogy a magyar szakorvosok több mint fele 2 vagy annál több állásban dolgozik, valamint 43 százalékuk közalkalmazotti státuszuk mellett vállalkozóként is dolgozik.

Rémisztő adat, hogy

az orvosok 20 százaléka a törvényben engedélyezett 60 óránál is többet dolgozik.

Emellett további közel 40 százalékuk az uniós javaslatban rögzített 48 óránál többet, de 60 óránál kevesebbet dolgozik. Mindezek alapján jól látható az orvosi szakmában dolgozók túlhajszoltsága.

Javaslatok a kormánynak

A MOK a felmérés eredményeire építve számos javaslattal fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához. A kamara egyik célja, hogy a munkavállalót kizárólag egészségügyi válsághelyzetben,

legfeljebb száz munkanapra

irányíthassák át a sajátjától eltérő intézménybe, a megfelelő munkaügyi juttatások mellett.

Az orvosi kamara szerint biztosítani kell a tisztességes munkavállalók másodállásának lehetőségét. Kiemelt céljuk, hogy a kormány az orvosi előmenetelt, a tudományos teljesítményt és tudást figyelembe vevő, valamint a bérezés értékmegtartó hatását garantáló bértáblát fogadjon el.

A MOK szeretné, ha a szabadságolások és a végkielégítések mértéke nem csökkenne a jelenlegi helyzethez képest és egyetértettek azzal is, hogy a jövő januárban életbe lépő törvényből ki kell iktatni a hálapénznek utat nyitó kiskapukat.

A kamara szerint az viszont nemzetközi törvénybe ütközik, hogy korlátozzák az érdekvédelmi szervezetek lehetőségeit, így azt szükséges törölni a törvényből.

Igény a konszenzusra

Hangsúlyozták, az új bértábla elfogadásával és a hálapénz törvényi tiltásával az orvostársadalom többségének régi vágya teljesült. Rövid távon azonban vélekedésük szerint a magyar egészségügyi rendszer súlyos károkat szenvedhet, ha a kormány nem egyeztet az orvosokkal a törvénymódosításról, illetve ha figyelmen kívül hagyja az orvostársadalom által elutasított részleteket.

Hozzátették, az orvosok bizonytalansága tovább nőtt a járványhelyzet alatt, amit erősített az is, hogy a kormány egyeztetés nélkül emelt be passzusokat az új törvénybe.

(MOK nyomán)

(Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán)

Kapcsolódó cikkünk:

Az orvosi kamara nyolcpontos követeléslistát küldött Orbánéknak az egészségügyi törvényről