Különben tömegesen fogják elhagyni a pályát az orvosok.
Október 6-án az Országgyűlés elfogadta az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényjavaslatot.
Ugyan az ehhez kapcsolódó bértáblát és a hálapénz kivezetéséről szóló törvényjavaslatot előzetesen a Magyar Orvosi Kamara dolgozta ki, ennek mégis egy olyan módosítása került törvénybe, amely egyöntetű felháborodást váltott ki az orvosok körében.
Az új törvény háromlépcsős orvosi béremelést, ennek köszönhetően a hálapénz megszüntetését tartalmazza. Emellett az orvosoknak vállalniuk kell, hogy praxisuk során kétszer egy évre kirendelhetik őket másik, akár a lakóhelyüktől távol eső, állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi intézménybe.
Továbbá különböző feltételekhez és engedélyekhez kötik a másodállás, illetve a magánpraxis vállalását is.
Ezen súlyos változtatások és a törvény sok helyen nem egyértelmű rendelkezései nyomán a MOK egy összefoglaló javaslatcsomagot dolgozott ki Pintér Sándor belügyminiszternek címezve.
A kamara javaslatai a következők:
- Válasszák külön a békeidős és a rendkívüli helyzetekre szóló kirendelésekre vonatkozó szabályokat.
- Ha nincs egészségügyi veszélyhelyzet, a Munka törvénykönyve szerint az orvos csak évente 44 munkanapra vagy maximum 352 órára legyen kirendelhető másik munkahelyre.
- A kirendelésnél legyen védett csoportok. Ne lehessen áthelyezni máshova a következő csoportba tartozó orvosokat: a várandósság megállapításától a gyermek 3 éves koráig tartó időszakban lévőket, a gyermekét egyedül nevelő szülőket a gyermek 16 éves koráig, a hozzátartozó tartós gondozását végző orvosokat, a legalább 50 százalékos egészségkárosodás alatt álló orvosokat.
- A kirendeléseket plusz kirendelési díjjal ismerjék el.
- Egészségügyi veszélyhelyzet, járványhelyzet idején naptári évenként maximum 100 munkanapra legyenek kirendelhetők az orvosok.
A MOK továbbá úgy gondolja, a másodállásról szóló törvényjavaslat „életszerűtlen az egészségügyben, bizonyos szempontból pedig kontraproduktív. Nem szabad hogy az új jogállási törvény miatti félelem miatt hagyják el tömegesen az érintettek az egészségügyet.”
Ennek nyomán azt javasolják:
- A törvényben konkrétan írják le, a munkáltató milyen esetekben fogadhatja el vagy utasíthatja el az orvosok másodállásra való igényét. Fontos alapelv itt, hogy a munkáltató nem sértheti ezzel a munkavállaló, azaz az orvosok érdekeit.
- Ne tagadhassa meg a kormány által kijelölt szerv az engedély kiadását, ha az orvos a szabadidejében nem orvosi, hanem más vállalkozási, vagy egyéb tevékenységet akar végezni (például uborkát termeszt).
- Ne tagadhassák meg az engedélyt, ha az orvos olyan egészségügyi tevékenységet akar másodállásban végezni, amilyen egészségügyi tevékenységet nem folytat az adott intézmény.
- Csak rendkívül indokolt esetben legyen megtagadható az engedély, ha az orvos a főállása mellett olyan tevékenységre kér engedélyt, ami eltér attól a szakterülettől, amelyet az orvos az adott egészségügyi intézményben végez.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara időközben elkészült felmérése szerint, – amelyet 30 ezer érintett töltött ki -, a szakdolgozók harmada jelezte, hogy ha nem változtatnak a törvényen, elhagyja a pályát és több mint 10 százalékuk pedig külföldön tervez egészségügyi munkakört vállalni.
