Áder kihirdette az egészségügyi törvényt, hiába kérte a szakma az ellenkezőjét

A szakszervezet tiltakozott, Miszter Golyóstoll aláírt.

Áder János köztársasági elnök szerdán elrendelte az orvosi béremelést is tartalmazó egészségügyi törvény kihirdetését – írja az MTI.

Az államfő szerint a törvény elfogadását megelőző döntés

ritkán tapasztalható szakmai, politikai, szakbizottsági konszenzussal született meg.

A Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján szerdán megjelent közleményben Áder úgy fogalmazott: a törvénnyel szemben megalapozott alkotmányos kifogás nem támasztható, a még nyitott kérdésekre a végrehajtási rendeletek – a törvény hatályba lépéséig – választ adhatnak.

Áder emlékeztetett, az Országgyűlés október 6-án fogadta el azt a törvényt, amely “soha nem látott mértékű” béremelést ígér az egészségügyi dolgozóknak, és vesztegetésnek minősíti a hálapénz elfogadását, ezáltal az akár börtönbüntetéssel is sújtható. (Erről itt írtunk bővebben)

Közleményében az államfő rámutatott: az előterjesztés a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a kormány közötti megállapodás révén került a parlament elé, és hozzátette, hogy a törvényt az Országgyűlés kivételes eljárásban minden ellenzéki párt támogatásával egyhangúlag fogadta el.

Vita és ellenállás előzte meg

A jelentős béremelés ellenére a törvény elfogadását korábban a Magyar Orvosok Szakszervezete, az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége és a Liga Szakszervezete is ellenezte, arra kérve Ádert, hogy

ne írja alá a jogszabályt

– emlékeztet a HVG.

A kamara elnöksége kedden közzétett részletes állásfoglalásában úgy fogalmazott, a jogszabály – amely egyebek mellett nem engedélyezi a másodállás vállalását az egészségügyi dolgozók számára és a törvény alapján 1+1 évre kirendelhetők másik kórházba, akár másik városba dolgozni – alapjogokat sért és elfogadhatatlan.

A törvény véleményezésére mindössze három órát kapó MOK szerint a most kihirdetett törvény számos ponton módosításra szorult volna és akár komoly fennakadásokat is okozhat a hazai egészségügyi ellátásban.

A kamara ezért azt javasolta, hogy – a béremelésen kívül – a jogszabály január 1-e helyett március 30-án, bizonyos pontok pedig csak június 30-án lépjenek hatályba.