Az Állami Számvevőszék friss tanulmányában alapjaiban kérdőjelzete meg a kormány akkumulátorgyár-őrületét.
A magyar állam az utóbbi években soha nem látott mértékben támogatja a külföldi ipari beruházásokat. Ám az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss elemzése szerint ezek a támogatások súlyos hiányosságokat hordoznak.
A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a beruházások támogatásakor
nem érvényesülnek kellő súllyal a környezetvédelmi szempontok,
nem vizsgálják előzetesen a vízfelhasználás, légszennyezés, hulladéktermelés vagy zajkibocsátás hatásait, és a támogatási döntés gyakran már akkor megszületik, amikor a környezeti hatásvizsgálat még el sem kezdődött.
Ez különösen aggasztó például az akkumulátorgyárak esetében,
amelyeknél a közvélemény és a szakma részéről is jelentős hidrológiai és energetikai aggályok fogalmazódtak meg.
A kormány valójában nem is vizsgálja, milyen gazdasági hatása van egy projektnek
A kritikák azonban nem csupán a környezeti vonatkozásokat érintik. Az ÁSZ szerint a támogatási rendszerben nincs valós vizsgálat arra vonatkozóan sem, hogy az adott projekt
milyen valós gazdasági és társadalmi hasznot hoz.
A munkahelyteremtés például kiemelt értékelési szempont, de az ÁSZ rámutat: a hazai munkaerőpiac telítettsége miatt a támogatott munkahelyek
nem új belépőknek teremtenek lehetőséget, hanem más cégektől vonzanak el munkaerőt.
Ezzel párhuzamosan nem elemzik, hogy mekkora valós hozzáadott értéket teremt a projekt – azaz a bérek, nyereség és értékcsökkenés alapján számított tényleges gazdasági hasznot.
Az egyedi kormánydöntéssel (EKD) odaítélt támogatások rendszerében 2020 és 2023 között több mint 800 milliárd forintnyi közpénz került vállalatokhoz, elsősorban külföldi tulajdonú ipari szereplőkhöz, mint például a Bosch, a Mercedes, vagy az SK On Hungary.
A legnagyobb összegű támogatás – 76,4 milliárd forint – például az SK On iváncsai akkumulátorgyárához kapcsolódott. Ez a projekt azonban az ÁSZ szerint éppen azok közé tartozik, amelyeknél a környezeti és energetikai szempontokat nem vették figyelembe a döntéshozatal előtt.
A HIPA modellezései alapjaiban hibásak az Állami Számvevőszék szerint
Az ÁSZ-jelentés hangsúlyozza: a beruházások támogatásáról szóló döntések túlnyomó többsége egyetlen, viszonylag szűk gazdasági modellezés alapján történik. Ez a HIPA – a Nemzeti Befektetési Ügynökség – által készített számítás, amely főként az adó- és járulékbevételeken alapul.
A modell azonban nem számol azzal, hogy
a támogatásra elköltött pénzt máshol is lehetne hasznosítani,
például oktatásra vagy egészségügyre fordítani. Szintén nem veszi figyelembe az infrastrukturális ráfordításokat – például az új gyárakhoz vezető utak vagy áramhálózat kiépítésének költségeit –, pedig ezek gyakran szintén közpénzből valósulnak meg.
Ráadásul az EKD-eljárásokból hiányzik az ún. „counterfactual” elemzés, amely azt vizsgálná: vajon a beruházás támogatás nélkül is megvalósult volna-e. Ez az Európai Bizottság szerint alapvető követelmény. Nem véletlen, hogy egy felsőzsolcai autóipari beruházás esetében (GKN Automotive Hungary Kft.)
az unió el is utasította a magyar kormány által tervezett 15,9 milliárd forintos támogatást,
mert az nem volt kellően alátámasztva. Az ÁSZ szerint az ilyen típusú vizsgálatot minden beruházásnál kötelezővé kellene tenni, különben súlyos költségvetési torzítások és pazarlások történhetnek.
Senki nem vizsgálja, valójában milyen környezeti hatása van egy akkumulátorgyárnak
A környezetvédelmi hatások teljes hiánya a döntéselőkészítésben különösen súlyos következményekkel járhat. A jelentés szerint jelenleg nincs kötelező érvényű zöld szűrés: nem mérik fel, hogy az adott beruházás mekkora vízfogyasztással jár, mennyi energiát igényel, milyen mértékben terheli a környezetet vagy az energiahálózatot, és hogyan illeszkedik az ország hosszú távú fenntarthatósági céljaihoz.
E kérdések csak a támogatás odaítélése után, az engedélyezési szakaszban kerülnek elő, amikor már a kormány vállalta a finanszírozást, így a környezetvédelmi aggályok teljesen a háttérbe szorulnak.
Az ÁSZ elemzése arra is felhívja a figyelmet, hogy a nemzetgazdasági hatások – például a GDP-re, külkereskedelmi mérlegre vagy energiaimport-függőségre gyakorolt hatások – nem szerepelnek az értékelés során.
Bár az úgynevezett Scorecard rendszer tartalmaz iparági súlyozásokat és exportarányt, nem készül részletes elemzés arról, hogy az adott projekt miként befolyásolja a teljes gazdaságot, régiós munkaerőpiacot vagy akár az energiaárakat.
Nem tudjuk, hogy tényleg magyar beszállítókat foglalkoztatnak-e a külföldi gyárak
Külön problémát jelent a beszállítói lánc hatásainak vizsgálata is. A kormányzati kommunikáció rendszeresen hivatkozik arra, hogy a nagy beruházások megerősítik a hazai kis- és középvállalkozásokat, ám
az ÁSZ szerint ezek hatását nem elemzik érdemben.
Sem a Scorecard, sem a döntéselőkészítő anyagok nem tartalmaznak részletes adatokat arról, hogy a támogatott cégek milyen mértékben vonják be a magyar partnereket. A HIPA gyakran az üzleti titokra hivatkozva nem ad információt, ami
az ÁSZ szerint átláthatósági szempontból elfogadhatatlan.
Az Állami Számvevőszék sürgős változtatásokat vár el a kormánytól
Az Állami Számvevőszék ezért több reformot is javasol. Szükséges lenne a beruházások környezeti, energetikai és gazdasági hatásait előzetesen vizsgálni, alternatív forgatókönyveket készíteni, és a döntéshozatalban kötelező érvényűvé tenni a fenntarthatósági szűrőket.
Emellett mérni kellene a projektek hosszú távú hatását a nemzetgazdaságra – különös tekintettel arra, hogy a befektetésösztönzés egyik deklarált célja a magasabb hozzáadott értékű ipari tevékenységek idevonzása. Ehhez azonban elengedhetetlen lenne, hogy a döntéshozók valós, adatokon alapuló képet kapjanak arról, hogy egy-egy beruházás mit ad hozzá a magyar gazdasághoz – és mit vesz el tőle.
A jelenlegi gyakorlat szerint az EKD-támogatási rendszer túlzottan a külföldi cégek kedvezményezésére épül. Eközben viszont nem biztosít elegendő garanciát arra, hogy a közpénzekkel valóban a nemzetgazdaság és a társadalom szempontjából leginkább megtérülő fejlesztések valósuljanak meg. Az ÁSZ-jelentés alapján világos: a rendszer sürgős átalakításra szorul, különben nemcsak pénzt, hanem hosszú távú fejlődési lehetőséget is elveszíthetünk.
(Kiemelt képünkön Windisch László ÁSZ-elnök látható)
(portfolio.hu nyomán)
