Egyre nagyobb a baj Parajdon: Vészhelyzetet hirdettek a hatóságok

Hatalmas gond van Parajd térségében: vészhelyzet lépett életbe.

Romániában újabb Maros megyei községben, Küküllőszéplakon (Suplac) is veszélyhelyzetet hirdettek a hatóságok. Ennek oka a Kis-Küküllőnek a parajdi bányakatasztrófa nyomán megnövekedett sótartalma – közölte szerdán a Maros megyei vészhelyzeti bizottság az Agerpres hírügynökség jelentése szerint.

Egyre több települést van bajban a Parajd sóbányájában bekövetkezett katasztrófa következtében: a hatóságok vészhelyzet kihirdetéséről döntöttek

A testület szerdai döntésével Küküllőszéplak mellett a hozzá tartozó Héderfalva, Oláhszentlászló, Kisszentlászló és Vajdakuta falvakra terjesztették ki a veszélyhelyzetet.

Ezáltal a korábbi 16-ról 21-re nőtt a vízellátási gondokkal küzdő Maros megyei települések száma.

A Maros megyei vészhelyzeti bizottság június 2-án hirdetett veszélyhelyzetet 30 napra Dicsőszentmárton városban, valamint Szászbogács, Ádámos és Vámosgálfalva községekben. A Kis-Küküllő sótartalmának növekedése miatt ugyanis

ihatatlanná vált a vezetékes víz, majd a vízszolgáltatást is le kellett állítani.

81 helyen osztanak vizet a vészhelyzet idején Parajd környékén

A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) tíz megye hatóságainak segítségével 1,1 millió liter vizet osztott ki a térségben. Ebből 471 ezer liter volt ivóvíz, 543 ezer liter pedig háztartási víz.

Az ökológiai katasztrófa sújtotta erdélyi kistérségben 81 vízosztó pont üzemel.

Barabási Antal-Szabolcs Maros megyei prefektus szerdán bejelentette, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat egy 30 ezer literes tartálykocsit vásárol a Kis-Küküllő térségének megsegítésére. Csütörtökön a Maros megyei önkormányzat is egy hasonló beruházásáról dönt majd.

Kovács Mihály Levente marosvásárhelyi alpolgármester, ügyvivő polgármester szerint a 600 ezer lejes (47,5 millió forint) beruházással szolidaritásukat fejezik ki a Kis-Küküllőmente lakosaival.

A berendezést a közterület-fenntartó vállalat szerzi be, de kölcsönadják a katasztrófavédelemnek, így

ivóvízszállításhoz és tűzoltáshoz is használják majd.

A vezetékes víz ihatatlanná vált

Sipos Levente, az Aquaserv vízszolgáltató igazgatója szerint Dicsőszentmártonban ismét beindították a vízszolgáltatást, de időbe telik, qmíg újra megtelnek a tartályok. Közölte:

a víz sótartalma szerdán 1000 milligramm volt literenként.

A csapvíz továbbra is ihatatlan, csak háztartási munkákhoz használható.

Székely Annamária, a Maros megyei környezetvédelmi őrség igazgatója elmondta: a folyóban jelentősen csökkent az elpusztult halak száma, és a vadállatok is fogyasztottak ezekből. Mint mondta:

a vízben kis halak is megjelentek, de a parajdi helyzet miatt tartani kell újabb sóhullámoktól.

Május végén omlott be a parajdi sóbánya

Beszámoltunk arról, hogy a Kis-Küküllő folyónak azután nőtt meg a sótartalma, hogy belefolyt a parajdi sóbánya fölött haladó és a bánya vizével keveredett Korond-patak magas sókoncentrációjú vize ökológiai katasztrófát okozva.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize.

Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét.

Ez tehát a légúti betegségek kezelésére és a látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányára is vonatkozik.

A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

(MTI)

Kapcsolódó:

Drámai friss hírek érkeztek Parajdról: Újabb katasztrófára készülnek a helyiek

Dráma Parajdon: Beszakadt az utolsó akna, bezúdult a víz Erdély büszkeségébe

Megrázó videó: Így önti el a víz a parajdi sóbányát

Valódi Hírek