Nagy bajban vannak a méhészek, rekord alacsony lehet a mézhozam.
Az idei szezon az elmúlt 2-3 évtized legrosszabb akácméztermését hozta. A méhészek és a méhek dolgát az időjárás és a méhbetegségek keserítették meg. A korábban legnagyobb szakmai elismerésekben részesülő méhészek között többen a puszta fennmaradásért küzdenek. A napokban már olyan is volt köztük, aki
inkább elégette kaptárait.
Rengeteg méh pusztult el, a virágzás idején pedig kedvezőtlen volt az időjárás
Magyarországon jelenleg 20 ezer méhész foglalkozik méztermeléssel, mintegy 1,2 millió méhcsaláddal dolgoznak. A megtermelt méz mennyisége évente 25 ezer tonna, ebből 15 ezer tonnát értékesítenek külföldre.
Fontos kiemelni, hogy a környezetünkben termelt mézek nagyban hozzájárulnak a különféle allergiák megelőzéséhez és gyógyításához.
Ám nincs ugyanilyen hatása egy távolabbi helyen előállított méznek.
„A tömeges téli méhcsaládveszteség, az akácvirágzást megelőző súlyos fagyok, majd a virágzás során tapasztalt kedvezőtlen időjárás egyaránt hozzájárult a kiábrándító idei eredményekhez. Tragikusan kevés lett idén az akácméz”
– nyilatkozta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke az Agroinformnak.
Feleannyi méhcsalád maradt, mint a megszokott
A méhészek az idei évet csupán 600-700 ezer méhcsaláddal tudták indítani, ami a fele a szokásosnak. A szakemberek ezt elsősorban a
méheket támadó varroa atka
hatóanyagokkal szembeni rezisztenciájának erősödésével magyarázzák. A megőrzött állomány jelentős részét a gazdák pedig kényszerűen nem mézhordásra, hanem szaporításra használták.
Továbbá április első felében komoly fagyok tizedelték a rügyező akácosokat.
A mintegy 500 ezer hektárnyi akácerdő több mint fele elfagyott.
A legkritikusabb tényező emellett az volt, hogy a virágzás idején szinte végig hideg és esős idő uralkodott. Ilyen időben a növények nem termelnek nektárt, hiába repülnek a méhek. Emiatt az ország méhészeinek fele május végéig még
semmilyen mézet nem tudott pergetni.
Bross Péter hozzátette: a méhészeknek egyetlen reménye maradt idénre, a két hét múlva virágzó napraforgó. Melegebb időt igényel, de elengedhetetlen hozzá a csapadék is.
Ha ez is kudarcba fullad, az ágazat óhatatlanul tovább halmozza az elmúlt években már alaposan felgyűlt veszteségeit.
(blikk.hu nyomán)
Kapcsolódó:
Megjelent Magyarországon az emberre is veszélyes invazív faj