Hol a kormány „híres” ritmusérzéke?
Győrffy Dóra közgazdász, a Corvinus Egyetem professzora és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora volt az ATV Egyenes beszéd című műsorának péntek esti vendége. A szakember a járműiparban és az akkumulátoriparban tapasztalható aggasztó visszaesésről beszélt. Az elektromos autógyártás „összeomlása” mellett, a magyarországi akkumulátorgyárak helyzete is szóba került. A Trump által bejelentett szankciók hosszabb távú hatásait is elemezte.
Kapcsolódó: Kártyavárként omlik össze Orbán nagy álma: Krízis fenyegeti hazánkat az akkumulátorgyárak miatt
Brutálisan visszaesett az akkumulátorgyártás
Megírtuk, hogy egy év alatt 51 százalékkal esett vissza a hazai akkumulátorgyártás mértéke (!). Az autógyártást is magában foglaló járműgyártás pedig 21 százalékkal csökkent a 2023. decemberi adathoz képest. A munkanaphatástól megtisztítva
6,4 százalékkal esett vissza a hazai ipar.
Győrffy azt mondta, a friss adatok mellbevágóak. Jelezte, legutóbb a rendszerváltás után, 1990 és 1991-ben volt olyan, hogy két egymást követő évben esett az ipari termelés. Még a 2020-as visszaesés is kisebb volt, mint ennek a két évnek a visszaesése – hívta fel a figyelmet.
A professzor szerint ezek az adatok
súlyos válságot jeleznek,
de arra is figyelmeztetett, hogy az egész Európai Unió ipara komoly válságban van.
A kormány kiszolgáltatta a gazdaságot
Győrffy szerint bekövetkezett, amit sokan előre jeleztek. Kiemelte, hogy a magyar ipar különösen kitett a külföldi kereslet változásának, a felsorolt ágazatok pedig mind exportra termelnek. A professzor szerint
„az elektromos autók iránti kereslet összeomlott”,
de legalábbis messze nem növekszik olyan intenzíven, mint a kínálat.
„Ráadásul jelentős részben állami szabályozások vezérlik ezt a piacot, és bármi változás van, a fogyasztók nem veszik meg ezeket az autókat”
– hangsúlyozta.
A közgazdász szerint nem éri meg ilyen mértékben hasonló ipari beruházásokat támogatnia az államnak. Példaként említette, hogy az akkuiparból a gyártási folyamatot hozzák Magyarországra, pedig
annak van a legkisebb hozzáadott értéke.
Ráadásul hazánkban sok feltétel nem adott ahhoz, hogy ez az ágazat működni tudjon. Emlékeztetett, hogy ezek a beruházások óriási állami támogatásokból jönnek létre. Az embereknek látniuk kell, hogy
adófizetői pénzből valósulnak meg.
Csak nyeli a közpénzt
Szerinte az a GDP nagy százalékát kitevő közpénz, amit erre költenek, jobb helyen lenne például az oktatásban. Ott magasabb lenne a megtérülés esélye. Felidézte, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter beruházásösztönző sikert emleget, a kép viszont jóval árnyaltabb, ugyanis
mi fizettük a legtöbbet ezekért a beruházásokért (!).
Szerinte nem lehet előre látni, hogy az európai autóipar helyzete fog-e javulni. Azt viszont látni, hogy az akkuprojektek felülmúlják a keresletet az EU-ban.
Trump odavághat Magyarországnak is
Donald Trump amerikai elnök vámintézkedéseiről is beszélt a szakértő. Azt mondta,
„egészen elképesztőek a kockázatok az autóipar számára.”
Hozzátette, ez Magyarországot is közvetlenül érintheti, ráadásul a német ipari termelés is csökkent. Győrffy szerint a Trump-féle vámháború a 2008-as gazdasági világválsághoz hasonló helyzetet is teremthet, sőt akár konkrét háborúk kirobbanásához is vezethet.
Korábban egy egyszerű példán keresztül mutattuk be, hogy miért vezet az amerikai vámpolitika a forint gyengüléséhez. Ha 25 százalékos vámot vet ki Trump a német autók Egyesült Államokba szállítására, akkor ezek a cégek nem emelhetik meg ugyanennyivel az áraikat, mert akkor nem lesznek versenyképesek. Ugyanakkor, ha ennyivel gyengül az euró a dollárral szemben, akkor Németországban elszámolva ugyanakkora bevételt könyvelhetnek el, mint azelőtt. Legalábbis átmenetileg. Ez pedig a német autóipartól függő magyar gazdaságra is nyomást helyez.
Nem először figyelmeztetett
Megírtuk, hogy a szakember már 2024 októberében figyelmeztetett. Azt mondta:
„Magyarországon nincs semmi, ami az akkumulátorgyártáshoz szükséges.”
Hozzátette, hogy nincs technológia, az energiát importáljuk hozzá, ráadásul Oroszországból, ami miatt állandóan fennáll a veszély, hogy szankciók lesznek. Emellett víz sincs Debrecenben, ráadásul a munkaerőt is importálni kell – mutatott rá akkor a szakember. Azt is jelezte, problémának tartja, hogy nem készültek valódi hatástanulmányok. Így nem lehet tudni, mennyi idő múlva terül meg a „befektetés”.
A professzorral készült teljes interjút itt nézheted meg:
Kapcsolódó:
