Nemesi vármegyéről és hányatott történelemről magyarázott.
Navracsics Tibor úgy tudja, zalainak lenni azért megtisztelő, mert ők tudják, hogy hogyan kell talpon maradni az évszázadok viharaiban
„Zalainak lenni különösen megtisztelő, mert az ország egyik legősibb vármegyéjeként, az első nemesi vármegyeként pontosan tudja, mi az önkormányzatiság, hogy hogyan kell talpon maradni, az évszázadok viharaiban is képviselni a magyarságot annak minden befogadó történelmi hagyományával, ahol nemzetiségre, vallásra, felekezetre való tekintet nélkül a közös célok érdekében dolgoznak együtt a polgárok”
– hangoztatta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter szombaton Lentiben.
Fontosnak tartotta, hogy ősi szimbólumokról is beszéljen
Navracsics Tibor a várossá nyilvánítás 46. évfordulója alkalmából tartott ünnepi rendezvényen azt mondta, szerinte Zala azt is megmutatta az ország többi részének, hogy „területi veszteségek, az identitásának megtörését célzó támadások közepette is” hogyan tudja megőrizni ősi szimbólumait, identitását, önazonosságát.
„Lenti is jó példa, tipikus zalai település, amely több mint négy évtizede városként az ország délnyugati határánál nagyon fontos feladatokat lát el, ahogy az évszázadok során mindig is”
– mondta.
Abban bízik, hogy TALÁN, RÖVIDESEN, egyszer majd eljöhet a prosperitás is
Kifejtette: volt, hogy Lenti a védelem bástyája volt, a hazát kellett megóvnia, közlekedési csomópontként, majd dinamikusan iparosodó központként, aztán határvárosként, katonavárosként, mostanában pedig közigazgatási és egészségügyi szolgáltató központként találja meg a helyét nemcsak Magyarország térképén, de Közép-Európa térségében is.
Abban a régióban, amely talán a legtökéletesebben példázza azt, hogy a határok, „amelyeket arra terveztek, hogy elválasszanak közösségeket, hogyan válnak feleslegessé az életakaratból adódóan” – fogalmazott az EU-s pénzek hazahozatalában szégyenteljes kudarcot valló miniszter.
Navracsics szerint a közösségek a hétköznapi életükkel gyógyítják be azokat a sebeket, amelyeket „önkényes politikai döntések okoztak”.
„Ma már Muraszombat, Lendva, Csáktornya, Lenti, Letenye térségben azt mondhatjuk, hogy szépen lassan gyógyulnak ezek a sebek, és abban bízunk, hogy rövidesen visszatér az a prosperitás is, ami valaha ezt a térséget jellemezte”
– bizakodott. A miniszter szerint „városnak lenni nemcsak urbanisztikai és közigazgatási kategória”. Lenti járásszékhely, a térséget szervező ereje van, és a térség határain túl nyúló kisugárzással bír a közlekedés és az ipar területén – mondta.
„De egy város nem ér semmit, ha csak közigazgatási és urbanisztikai kategória, ha nem válik közösséggé”
– tette hozzá.
Úgy véli, a települések elsorvadnak közösség nélkül
Úgy folytatta: különösen szerencsés adottság Lenti számára, hogy bár történelme hányatott, de közösségként tudott megmaradni és élni mindezek közepette is, és mindig képes volt megtalálni azt az új szerepet, amellyel a fennmaradását biztosítani tudta.
Az elmúlt 35 évben, amióta az önkormányzatok számára a szabad fejlődés lehetősége megadatott, „megtanulhattuk, hogy a települések a közösségiség nélkül elsorvadnak” – mondta.
„Lenti olyan közösség, amely periférikus helyzetben van az országhatár miatt, ugyanakkor a közigazgatási és adminisztrációs határokat félretéve azt mondhatjuk, hogy itt van Közép-Európa közepén”
– fűzte hozzá.
A városnak adatott egy plusz felelősség is a többi magyarországi városhoz képest, hogy „tanítsa meg a polgárait és a határ másik oldalán lévő települések polgárait is, hogy a nemzeti hovatartozás nem minden, és főleg nem elválasztó tényező” – magyarázta Navracsics.
(MTI nyomán)
Kapcsolódó:
Bajban van Navracsics Tibor: Rengeteg EU-s pénz tűnt el a botrányos átadója után
Újabb belháború a Fideszben: Navracsics Tibor nekiment a Balatont szétlopóknak
