Breivik úgy védekezett a meghallgatásán, hogy „szükséges” volt elkövetnie a tömeggyilkosságot.
Miközben a bírósági meghallgatáson azt kérte, hogy engedjék el a börtönből büntetésének teljes időtartama letöltése előtt, Andreas Behring Breivik
azzal indokolta tettét, hogy az „szükséges” volt.
Breivik 2011 júliusában nyolc embert ölt meg egy autóba rejtett bombával, majd további 69 embert végzett ki fegyverrel. Az áldozatok többsége fiatal volt, akik a helyi munkáspárt táborán vettek részt Utoeya szigetén. Norvégiában ez volt a legszörnyűbb valaha békeidőben elkövetett tömeggyilkosság.
Az ügyész természetesen nem értett egyet a neonáci tömeggyilkossal és úgy vélte, hogy Breivik továbbra is veszélyes és nem szabad szabadon engedni. Korábban Hulda Karlsdottir ügyész is azt mondta a bíróságnak, hogy Breiviket nem szabad szabadon engedni.
„Fennáll annak a veszélye, hogy Breivik ismét élet- és testi épség elleni bűncselekményeket követ el? A veszély valós”
– mondta Karlsdottir, hozzátéve, hogy egy friss kockázatértékelési jelentés arra a következtetésre jutott, hogy Breivik ismét erőszakossá válna, ha szabadon engednék.
Ez a második alkalom, hogy Breivik kérvényezi a feltételes szabadlábra helyezést. A 21 éves büntetéséből egyelőre csupán 13 évet töltött le. A 21 év a norvég jogrendszerben a létező leghosszabb a büntetés volt a gyilkosságok elkövetésekor, viszont addig meghosszabbítható, amíg az elkövető a társadalomra veszélyesnek minősül.
A bírósági meghallgatáson Breivik 45 percig beszélt, gyakran összefüggéstelenül, bár úgy tűnt, hogy megbánást tanúsított tetteivel szemben. Ugyanakkor arra panaszkodott, hogy a börtönben „állatként” bántak vele. A bíróságnak a szabadon engedéséért cserébe azt tudta felajánlani, hogy tárgyalásokat folytatna a szélsőjobboldali támogatóival, hogy azok ne támadják a norvég társadalmat. Ennek pontos mibenlétére nem tért ki.
„Ezennel garantálom, hogy nem fogják megbánni (ha elengednek engem)”
– mondta a bíróság előtt.
„Megadom az utolsó esélyt önöknek, hogy megsajnálják a szélsőjobboldalt”
– folytatta a némileg nehezen követhető beszédét.
A tárgyaláson Breivik sötét öltönyt, fehér inget és barna nyakkendőt viselt. Feje mindkét oldalán „Z”-betűt borotvált a hajába, ami az oroszok támagtásának szimbóluma az orosz–ukrán háborúban, és úgy jellemezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, mint „az európaiak legfőbb védelmezőjét világszerte”.
Az áldozatok családtagjai, ahogyan az érthető is, nem akarják, hogy Breivik szabaduljon: „saját képe van a realitásról” – mondta Merete Stamneshagen, akinek akkor 18 éves lánya is az áldozatok között volt.
