A csúcsminiszter bejelentette, hogy gáz van. Nem is kicsi.
Nagy Márton bejelentette: már nem „repülőrajt”-ra, hanem jelentős gazdasági visszaesésre számítanak
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendkívüli sajtótájékoztatót tartott hétfőn, amelynek keretében bejelentette:
az idei GDP-előrejelzést a kormány 2,5 százalékra módosította (!).
A Portfolio beszámolójában arra hívta fel a figyelmet, hogy ezzel az eredeti 3,4 százalékos prognózisnál lényegesen rosszabb lehet az idei gazdasági „növekedés”.
Nagy Márton az inflációs kilátásokra vonatkozóan megjósolta: a bankok esetében nagy esély van az árstop bevezetésének a banki díjakra. Hozzátette, hogy a telekommunikációs cégektől pedig „árcsökkentést fognak kérni”.
A csúcsminiszter tájékoztatása szerint 2026-tól 4 százalék körüli növekedés beindulása és fennmaradása várható. Vagyis a miniszter úgy prognosztizálta, a választások után fog bekövetkezni a fordulat, amiről már évekkel ezelőtt is azt mondta, hogy bekövetkezett, de nem következett be, mert technikai recesszióba zuhant a magyar gazdaság, az inflációi is Magyarországon a legmagasabb egész Európán belül.
Nagy Márton Nemzetgazdasági Minisztériuma (NGM) azt reméli:
4,1 százalék LEHET a növekedés 2026-ban, majd 2027-ben 3,9 százalék lehet (?),
ezt követően pedig még két évig 4,1 százalékos „bővüléssel” kalkulál a szaktárca. Arra vonatkozóan nem osztott meg részleteket a miniszter, hogy ez vajon már a „repülőrajt”, vagy arra még várni kell esetleg néhány évtizedet.
Ismertette: az idei negyedik negyedévben már megközelíti a 4 százalékos „növekedést” a magyar gazdaság „növekedése” (sic!). Azt is elmondta, hogy a GDP-növekedés üteme 2025 második felében már 3 százalék feletti növekedés várHATÓ.
Az idei infláció 4,5 százalék lehet éves átlagban, amely adat szintén jelentősen eltér a korábbi 3,2 százalékos várakozástól. Ezt múlt héten jelentette be a minisztérium – emlékeztettek.
Nagy Márton azt gyanítja, hogy a német adósságféket érintő reform „alapvető változásokat hozHAT”.
Figyelem! Jönnek az újabb piactorzító intézkedések, árszabályozások lesznek a bankoknál (IS)
A banki szolgáltatási díjak esetében
árstop bevezetése várható,
amely szerint a december 31-én érvényes bankszámladíjakat kell visszaállítani. Új díjak nem alkalmazhatók, az új számlák sem lehetnek drágábbak a tavaly év végi díjszinteknél.
„A tárgyalások nehézkesen haladnak a bankokkal”
– nyöszörögte a miniszter a sajtótájékoztatóján.
Azt mondta, korábban önkéntes árkorlátozást kértek a pénzintézetektől, ám ez nem hozott megfelelő eredményt. A tervek szerint a lakossági fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak befagyasztása a 2024. december végi szinten történhet meg.
Beavatkoznak a telekommunikációs szektorba is
A kormány három nagy távközlési szolgáltatóval tárgyal az árak (mesterséges) „csökkentéséről”. A Nemzetgazdasági Minisztérium elvárása szerint a cégek önkéntes árcsökkentési javaslatokkal állnak elő. A miniszter hangsúlyozta: az extraprofitadó megszüntetése ellenére a szolgáltatók nem csökkentették az áraikat, így
egyértelmű beavatkozásra lehet szükség.
A konkrét árcsökkentési mértéket szerdán közlik az érintett vállalatokkal, amelyeknek két héten belül kell benyújtaniuk javaslataikat. A cél egy legalább 10 százalékos árcsökkentés.
Bővítik az ATM-hálózatot
Közölte, a kormány törvényi szabályozást készít elő az ATM-ek elérhetőségének biztosítására is. Ennek értelmében a pénzintézeteknek garantálniuk kell a készpénzhez való hozzáférést minden ügyfelük számára. A jegybank „segít” meghatározni, hogy mely szolgáltatóknak hány új ATM-et kell telepíteniük. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot még ezen a héten beterjesztik a parlament elé – magyarázta Nagy Márton.
Az elszálló élelmiszerárak is fejtörést okoznak a miniszternek
Úgy érzi, márciusban
az élelmiszer-infláció 7 százalék körül alakulhat (!),
áprilisban pedig akár 4 százalékra is csökkenHET az árrésstop hatására – prognosztizálta a tárcavezető.
A kormány célja, hogy az élelmiszer-infláció 5 százalék körüli szinten stabilizálódjon (?), míg az összesített infláció 4-4,5 százalék között maradjon. Szerinte egyelőre nincs jele annak, hogy a nem szabályozott termékek esetében áremelkedés következne be, mivel a kiskereskedelmi láncok a beszállítókkal tárgyalva próbálnak alacsonyabb árakat elérni.
Kijelentette:
elfogadhatatlan lenne, ha az árrésstop kivezetése után emelkednének az árak.
Megosztotta: egy mechanizmust fognak majd kidolgozni ennek megakadályozására, amelyről május végéig tárgyalnak az érintettekkel.
Bérek és gazdasági kilátások
Tudatta: a kormány várakozása szerint
a magyar gazdaság 2028 végére elérHETI az 1 millió forintos átlagkeresetet.
Kapcsolódó: Friss számok érkeztek: A KSH kikutatta, mennyi Magyarországon az „átlagfizetés”
A kormány az idei évre 3,7 százalékos, jövőre pedig 3,5 százalékos költségvetési hiánycélt tűzött ki, az elsődleges egyenleg pedig nullára csökkenHET – állította Nagy Márton.
Nagy Márton reagált az MNB sikkasztási botrányára is
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálatával kapcsolatban a miniszter azt mondta, az intézmény függetlensége és szakmaisága nem kérdőjelezhető meg. Bár az ügyben még tart a vizsgálat, hozzátette, „Matolcsy Györgynek és kollégáinak is megvan a védekezéshez való joga”.
„El sem olvastam az ÁSZ-jelentést, a végén még ideges leszek”
– jegyezte meg tréfásan Nagy Márton a magyar történelem egyik legnagyobb sikkasztási botrányával kapcsolatban.
Kapcsolódó:
