Orbán rendeletei adtak „zöld utat” az MNB-s sikkasztási botrány megvalósításának.
Kiderült: Orbán Viktor hazudott a MNB-s sikkasztási botrány kapcsán
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) sikkasztási botrányával kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök több alkalommal is azt nyilatkozta, hogy mivel a jegybank „a kormánytól független”, ő nem tudja, mi történt a Magyar Nemzeti Bank (elsikkasztott) vagyonával.
Kapcsolódó: Megtörte a csendet Matolcsy: A volt jegybankelnök kétségbeesve nyilatkozott az MNB sikkasztási botrányáról
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt állami beruházássá minősítették a jegybank projektjeit
Az mfor.hu ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években megjelent Magyar Közlönyöket megvizsgálva kiderült: az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt kormányrendeletek
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánították
a jegybank és alapítványának két beruházását (!).
Jelezték azt is, hogy ez a „furfangos” jogi manőver is hozzájárulhatott a pazarlás gyanúját keltő pénzfelhasználáshoz.
Külön kormányrendeletet alkottak az MNB-székházzal kapcsolatban
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március 19-én közzétett jelentése részletesen vizsgálja a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székházának felújítását, valamint a jegybank által létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) alapítvány Szentháromság téri építkezését. Előbbit még 2021-ben, utóbbit pedig 2022-ben nyilvánította a kormány úgynevezett nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá.
Megjegyezték, hogy az MNB-székház esetében egy különösen részletes kormányrendelet született, amely többek között az alábbiakat engedélyezte:
- az épület átalakítását, bővítését, az udvar lefedését és egy új belső épületrész kialakítását,
- a tetőszerkezet részleges elbontását és a tetőszint bővítését,
- valamint a zöldfelület minimális mértékének 0 százalékra való csökkentését (sic!).
Egész Magyarországot ellepik Orbánék kiemelt beruházásai
Emlékeztettek, az Átlátszó már 2022-ben beszámolt arról, hogy az Orbán-kormány 2010 óta rendszeresen alkalmazza a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás státuszt a számára fontos építkezések felgyorsítására.
Ilyen minősítést pedig nemcsak ipari, mezőgazdasági és közlekedési fejlesztések, hanem sport- és turisztikai beruházások, valamint oktatási, egyházi, kulturális és akár magánérdekeket szolgáló építkezések is kaphatnak. Megírtuk, hogy a „nemzeti” és „szuverén” Orbán-kormány a botrányos mini-Dubaj projektet is kiemelt állami beruházássá minősítette volna.
Ez a minősítés pedig lehetővé teszi, hogy Orbánék az átlagos beruházásokkal megbízott hatóságok helyett más hatóságokat jelöljenek ki (!), amelyeknek már rövidebb idő áll rendelkezésre az engedélyezés lebonyolítására. Tehát – emelték ki – az ilyen beruházások egyedi jogi elbánásban részesülnek, és mára már az egész országot behálózták.
„A Magyar Nemzeti Bank megkezdte Szabadság téri székházának teljes rekonstrukcióját. A rekonstrukció – amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy – folyamán az MNB zavartalanul ellátja feladatait. A műemléki épület teljes külső és belső felújításának költsége
54 milliárd forint, amelyet a jegybank az évek óta nyereséges gazdálkodásából fedez.
A munkálatok a Raw Development Kft.-vel kötött generálkivitelezői szerződés értelmében 2024-ben fejeződnek be”
– idézték a jegybank 2021-es közleményét.
Korábban a főépítész is aggodalmának adott hangot
A 24.hu 2022-ben írta meg, hogy a kormány egy rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a Szentháromság téri egykori Diplomataház, majd Burg Hotel helyén épülő konferenciaközpont ügyét. A Budavári Önkormányzat főépítésze szerint ez a minősítés
lehetőséget adott arra, hogy az építkezés során figyelmen kívül hagyják
azokat az általános és helyi előírásokat, amelyeknek az új épület egyébként nem felelt volna meg.
Kapcsolódó: Most érkezett: Feljelenti Gulyás Gergelyt a minisztériumból kipenderített műemlékvédelmi szakember
A másik székházzal is problémák vannak
Az ÁSZ jelentése a Szabadság téri székház felújításáról több problémát is kiemel:
- A rekonstrukció költségvetése többször, jelentős mértékben emelkedett, és végül közel megduplázódott.
- Nem érvényesültek a költségtakarékossági és felelős gazdálkodási szempontok.
- Az azonos érdekeltségű cégekkel – Somlai Invest Zrt., RAW Development Kft., Raw Facility Kft. és Somlai Design Kft. – kötött szerződések alapján a felújítási kiadások 98,2 százalékát ezek a társaságok számlázták ki (!).
A Burg Hotel beruházással kapcsolatban az Állami Számvevőszék megállapította, hogy:
- A projektirányítóként közreműködő Somlai Invest Zrt. és a kivitelező RAW Development Kft. anya-, illetve leányvállalati kapcsolatban álltak egymással.
- Ez felvetette a túlárazás és a teljesítés nélküli elszámolások lehetőségét.
- A független ellenőrzés hiánya ellentétes volt a felelős gazdálkodás alapelveivel.
Matolcsy György is megszólalt
Megírtuk, hogy az üggyel kapcsolatban az Indexnek adott telefonos interjút Matolcsy György, a jegybank korábbi elnöke. Azt mondta, az ÁSZ jelentése „iratellenes és tényeket nélkülöző”. Azt állította, az Optima Befektetési Zrt. és a PADME minden megállapításra részletes választ adott, ám ezeket nem vették figyelembe – szerinte legalábbis.
Kapcsolódó:
Te sem érted, miért robbant ki az Orbán–Matolcsy belharc? Kálmán Olga segít eligazodni (+videó)
Hadházy borított: Kínos fotók kerültek elő a Matolcsy-klán rongyrázásáról
