Talált, süllyedt.
Nagyon furcsa hónapokat élünk Magyarországon: az ellenzéki választók egy jelentős részét teljesen megbabonázta egy Fideszből érkezett szélhámos, aki bár össze-vissza hazudozik nekik („nem készülök politikusnak”, „nem veszem fel az EP-madátumomat”, „nem ajánlottam kötelet Medgyessy nyakába”, „nem hívtak be az ATV-be”, stb.), valamint számtalan jelét adta annak, hogy súlyos indulatkezelési problémákkal küszködik (platóról ordibált a hívekkel Putnokon, letépte magáról a mikrofont és kirohant a stúdióból, amikor szembesítették egy hazugságával, ittasan felpofozott egy választópolgárt egy kocsmában, rendőri jelentés a Varga-botrányról, stb.), ám az ellenzékiek egy része egészen irracionális érzelmekkel imádja a jobboldali férfit.
Különösen visszás ez az elvtelen Magyar-imádat azoktól a magukat feministának, áldozatvédőnek beállító emberektől, mint Mérő Vera, aki már régesrég az illető közéletből való eltűnését követelte volna, ha bárki másról a negyede kiderült volna, mint ami Magyarról eddig kiderült.
Ám nem csak Mérő Vera, de komolynak hitt értelmiségiek is beálltak a Tisza Párt reklámarcának, megtaposva korábban évtizedeken át hangoztatott baloldali-liberális elveit.
Az ő bűnös felelősségükről ír Bartus László a legfrissebb publicisztikájában, amely az Amerikai Népszava hasábjain jelent meg. Ebből idézünk alább:
Miután az álmessiás a bólogató kutya mellől leszedte a visszapillantó tükörről a keresztet és a rózsafüzért, s azt a csuklóján lengetve hirdeti a szeretetet és idézgeti Pál apostolt (ami önmagában akkora blaszfémia, hogy az értelmiségnek hánynia kellene tőle), engedtessék meg, hogy a helyzet leírására most a kecskék helyett a bibliai bárányokat használjam fel.
Az igazi Messiás azt mondja, hogy jönnek közétek báránybőrbe bújt farkasok, akik nem kedveznek a nyájnak. A nyájat nem védik a báránybőrbe bújt farkasok, hanem megeszik. A nyájat nem a farkas védi meg, hanem a jó pásztor, aki az életét adja a juhokért. Ez pedig a bárányokért letett élet, nem pedig a NER-lovag farkas, az EP-mandátummal és pénzzel.
A magyar értelmiség ezzel szemben azt mondja, legyen a pásztor helyett farkas a nyáj vezetője, aki elzavarja a másik farkast. A kiválasztott farkas megörül ennek, fel is veszi a báránybőrt, de állandóan kilátszik a báránybőr alól a farkas. Az olyan pásztorok, mint pl. Iványi Gábor eltűntek, senkit nem érdekelnek. Csak a báránybőrbe bújt farkas látszik.
Ez azonban nem zavarja őket, pontosan tudják, hogy a báránybőr alatt egy farkas van, de nem bíznak abban, hogy egy pásztort követve legyőzhetik a másik farkast. De soha nem is követtek pásztorokat, csak farkasokat. Ezt is inkább egy farkasra bízzák. Élvezik, ahogy a báránybőr alatt a felbérelt farkasuk vicsorog és csahol a másik farkasra, ami üdvrivalgást kelt a nyájban, mert ők nem tudnak így vicsorogni. S azt hiszik, ez kell, ez eredményes.
A magyar értelmiség, mint a nyáj hangadói, készítik az akolban a HVG sztárújságírójával a megállapodást a báránybőrbe bújt farkasnak, hogy ők minden bárányt elüldöznek, aki nem engedelmeskedik a báránybőrbe bújt farkasnak, ő pedig aláírja, hogy miután elkergette a rivális farkast, visszaadja a bárányok szabadságát és választáson megszabadul tőle a nyáj.
Azt követelik a bárányok szószólói, hogy ne maradjon senki, csak a farkas. Farkas kell nekik, és azt képzelik, az majd jó lesz hozzájuk.
*
Azt képzelik a volt SZDSZ-es és szoci értelmiségiek, hogy ők használják Magyart, és nem Magyar használja őket. Ha Orbántól nem tudtak megszabadulni, hogyan szabadulnának a sokkal keményebb és durvább, ravaszabb Magyartól? Orbán megerőszakolta az országot, de Magyart ők ültetik az ország nyakára, ha nem szabadulnak meg tőle időben.
Aki elhiszi azt, hogy olyan ember, aki nem tűr ellentmondást, megmondja az újságíróknak, mit kérdezzenek tőle, aki egyetlen embert sem vett fel a pártjába, hogy senki ne kérdezzen semmit, aki a jogállamiságot fétisnek tartja, az majd demokratikus választást tart, ahol őt le lehet váltani? A farkas majd bárány lesz?
Az értelmiség hamis rögeszméje, hogy fideszesre van szükség, hogy leváltsák a Fideszt, s olyannak kell lenni, mint a Fidesz, hogy a saját farkasukra szavazzanak. Le kell mondani a demokráciáról, minden szépről és jóról, mert arra nincs igény, csak a fasizmusra, ezért a választás annyi, melyik fasisztát választod, lehetőleg egy jobbat, de ebben is tévednek.
Mert Magyarhoz képest Orbán egy megfontolt taktikus, aki hagy élni, ha nem szervezkedsz ellene, de Magyar eltapos, ha ellene mersz szólni, ha nem támogatod. Bezáratja a kocsmát, ahonnan ki kell dobni, az EU-ból és a NATO-ból úgy sétálna ki, mint az ATV stúdiójából, ha ellene szólnak, soha többet nem szabadulnának meg tőle.
Magyar tényleg potenciális polgárháborús veszély. De ha így lesz, senki ne felejtse el, hogy ez ennek az értelmiségnek a produkciója és felelőssége.
*
Annyi történt, hogy a farkas eddig kívül volt, a bárányok pedig belül. Most az értelmiség behozott egy farkast, aki most már belülről fenyegeti a nyájat, és elkezdte megtizedelni. A bárányokkal megszerettette a farkasok stílusát, a bárányok kezdtek farkasként viselkedni. Vicsorgatják a fogukat, harapnak, üldözik a bárányokat, akik nem akarnak farkasok lenni.
A liberális értelmiség, köztük vezető helyen a volt SZDSZ egykori vezetői, prominensei, a meghasonlott baloldali értelmiségiekkel elkezdték megmondani, hogy ki maradhat, ki nem. A farkas maradhat, bárányok nem. Farkascsordát csinálnak a nyájból, másokat hibáztatva, miközben soha senki annyi kárt nem okozott az országnak, mint ez az értelmiség.
Ha valakinek itt mennie kell, akkor ők azok. Mert az értelmiség hivatását megtagadták, elárulták, szemétre dobták. Ezzel az immorális, nihillista, elvtelen, jellemtelen, ostobán számító attitűddel félrevezették, becsapták és megrontották még azokat is, akikben lett volna bármilyen morális emberi érték. Lezüllesztették a demokratikus oldalt.
Az értelmiség nem diploma, nem tárgyi tudás, nem szakma, hanem morál, mérték, érték és jellem. Prófétai szerep, amire ők alkalmatlannak bizonyultak. Ne nevezzék magukat értelmiségnek, mert nem azok, ők ebben a minőségükben megbuktak. Ha beigazolódik, hogy Magyar Péterrel újabb diktátort szabadítottak az országra, ők a felelősök érte.
Legalább próbálják visszatartani magukat, várják ki, amíg a hamis messiásuk semmisít meg minket. Ne végezzék el helyette a piszkos munkát, amíg ő tizenéves lánykák lábai közt mászik négykézláb a földön, az áruló értelmiség tapsától kísérve, hogy ilyen emberre van szükség a demokrácia és a szabadság helyreállításához.
Ehhez már nemcsak erkölcstelenségre és felelőtlenségre, hanem végtelen romlottságra van szükség. Ezt a hisztériát már semmi nem igazolja.
(A teljes, eredeti cikket >>IDE KATTINTVA<< olvashatod el.)
