A Szuverenitásvédelmi Hivatal kapcsán kérdezték Orbán Viktor emberét.
Írásbeli kérdéssel fordult május közepén Tóth Bertalan, az MSZP politikusa az igazságügyi miniszterhez. Arról kérdezte Tuzson Bencét,
„milyen alapon igyekszik a Szuverenitásvédelmi Hivatal bárkit törvénysértő megállapodás megkötésére bírni?”
Mint azt Tóth kifejtette, a Magyar Ügyvédi Kamara weboldalán nemrég megjelent egy hír a hivatal megkeresése kapcsán. A tájékoztatás szerint a hivatal elnöke 2024 áprilisában levélben megkereste a kamara elnökét. Ennek célja az volt, hogy a hivatal és a Magyar Ügyvédi Kamara között megállapodás jöjjön létre az előbbi feladatainak ellátásához szükséges tájékoztatásnyújtás érdekében.
Havasi Dezső, a kamara elnöke azonban megállapította, hogy hivatali levélben összefoglaltak, az abban körvonalazott együttműködés formái összeegyeztethetetlenek az ügyvédi tevékenységre vonatkozó törvénnyel.
Kapcsolódó: Mi a baj? Orbán rettegett hivatalvezetője keményen megfenyegette az ügyvédeket is
A hivatal megkeresésével kapcsolatban tett fel néhány kérdést Tóth Bertalan a tárcavezetőnek:
- „Milyen alapon igyekszik a Szuverenitásvédelmi Hivatal bárkit törvénysértő megállapodás megkötésére bírni?
- Milyen formában várt el együttműködést egészen pontosan a Hivatal a Magyar Ügyvédi Kamarától?
- Kiket kerestek még meg hasonló együttműködési megállapodás céljából?”
Kérdéseire Répássy Róbert, Igazságügyi Minisztérium államtitkára válaszolt a minap. Közölte, hogy a törvény értelmében a Szuverenitásvédelmi Hivatal független, autonóm államigazgatási szerv, így
a politikus kérdéseinek megválaszolása nem a kormány feladata.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrejöttéről
A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozásáról a tavaly decemberben elfogadott szuverenitásvédelmi törvény rendelkezett. Elnökét, Lánczi Tamást január 10-én nevezte ki Novák Katalin, a kegyelmi botrányba belebukott államfő.
A hivatal létrehozása nagy felháborodást keltett, Dunja Mijatović, az Európa Tanács emberi jogi biztosa hangsúlyozta, Orbán Viktorék terve jelentős kockázatot jelent az emberi jogokra nézve.
Kapcsolódó: Óriási felháborodást keltett Orbánék terve: Egy uniós biztos szerint jelentős a kockázat
A Velencei Bizottság február 15-én és 16-án Budapesten tárgyalásokat folytatott a magyar szuverenitásvédelmi törvényről. Ezt követően március közepén nyilvánosságra hozta a törvényről alkotott véleményét.
A bizottság szerint a politikai pártok és a választási kampányok külföldi finanszírozására vonatkozó korlátozások összhangban lennének a nemzetközi gyakorlattal, ha a törvény rendelkezései nem mutatnának túl a választási kampányokon. A korlátozások ugyanis kiterjednek a tágabb értelemben vett politikai tevékenységekre, a társadalmi változásokért folytatott kampányokra, ennek azonban nem látja szükségét a bizottság – a magyar hatóság sem indokolta az intézkedés okát.
Kapcsolódó: Pácban vannak Orbánék: Keményen odapörkölt az EU a brutális leszámolásra készülő hivatal miatt
A Velencei Bizottság végül arra a megállapításra jutott, hogy
a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása felesleges.
Hozzátették, hogy a törvény egyébként sem nyújt elegendő garanciát a szerv függetlenségére.
Kapcsolódó:
Mi a fene folyik itt? Orbán rettegett gigahivatala bizalmas információk tömegéhez akar hozzáférni
Most érkezett: Súlyos csapást mért Orbánra az EU, kegyetlen vizsgálatok elé néz a magyar kormány
