Egyre többet akar a Lánczi-féle Szuverenitásvédelmi Hivatal.
Egyre „éhesebb” a februárban gründolt Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZVH) elnöke. Lánczi Tamásnak nem elég a jogkörökből: még többet akar – írta meg csütörtökön a hvg.hu.
A Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal néha még a rá vonatkozó törvényt is máshogy értelmezi, mint az Igazságügyi Minisztérium. Legutóbb éppen a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke utasította vissza a hivatal által „elvárt együttműködés” formáit. Ráadásul a kormány sem fogadja el minden javaslatukat.
Februárban hozták létre
A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozásáról a tavaly decemberben elfogadott szuverenitásvédelmi törvény rendelkezett. Elnökét január 10-én nevezte ki Novák Katalin, az azóta a kegyelmi botrányba belebukott köztársasági elnök.
Mint írtuk, az SZVH létrehozása nagy felháborodást keltett, Dunja Mijatović, az Európa Tanács emberi jogi biztosa hangsúlyozta: Orbán Viktorék terve
jelentős kockázatot jelent az emberi jogokra nézve.
Emellett az USA kormánya is jelezte, hogy
a szabályozás nincs összhangban a demokráciáról,
az egyéni szabadságjogokról és a jogállamról vallott közös értékekkel.
Túllépik a hatáskörüket
Még csak február eleje óta működik a Szuverenitásvédelmi Hivatal, de úgy tűnik, ez a pár hónap is elég volt arra, hogy megpróbáljon túlterjeszkedni a hatáskörén.
Lánczi többször is úgy fogalmazott, hogy feladatuk „a nyilvánosság erejével védelmezni a választókat az őket érő külföldi befolyástól”.
Ám erre nincs hatósági jogköre,
csak elemzésekkel, vizsgálatokkal és jelentésekkel hívhatják fel a figyelmet, ha úgy látják, hogy veszélyben az ország szuverenitása. Orbánék politikai propagandaakciókra is használják az SZVH-t. Legutóbb például az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága fogadott el egy olyan jelentést, amely a hivatallal vizsgáltatná „a baloldal brüsszeli politikai akcióit”.
Többet akarnak
Minden jel arra utal azonban, hogy Láncziék a háttérben ennél többet is tesznek – számolt be róla a portál. Ennek egyik jele éppen az a levél, amelyet áprilisban küldtek a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének, és amiről Havasi Dezső adott tájékoztatást a kamara legfrissebb hírlevelében.
A kamara a levelezést természetesen nem hozta nyilvánosságra. Az idézett szövegekből azonban kiderült, hogy
Lánczi megállapodás akart kötni a Magyar Ügyvédi Kamarával.
Ennek célja „a Hivatal feladatainak ellátásához szükséges tájékoztatás nyújtása” lett volna.
Az SZVH elnöke az együttműködés „elvárt formáit” is részletesen leírta. Arra is hivatkozott, hogy
„az ügyvédségnek ügyfeleik képviseletét mindenekelőtt az Alaptörvény és az abból eredő jogszabályok megtartásával és az abban foglalt intézmények védelmével kell ellátnia”.
Ezt azonban Havasi Dezső visszautasította. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke válaszlevelében azt írta, hogy a Lánczi kérelmében foglaltak, illetve az abban körvonalazott együttműködés formái
„összeegyeztethetetlenek az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényben foglaltakkal”.
Különösen annak azon rendelkezésével, hogy az Üttv. egyes rendelkezései alól csak az Üttv. adhat felmentést.
Az Európai Bizottság nem nézi jó szemmel
Beszámoltunk arról, hogy február 17-én az unió vezetői úgy döntöttek, nem nézik tovább tétlenül az Orbán-kormány hivatalát, amely a civilek vegzálására jött létre. Szerdán úgy határozott az Európai Bizottság, hogy felszólító levéllel
kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben az uniós jog megsértése miatt.
