Vélemény Dávid Ferenc gazdasági árnyékminisztertől.
A GDP-arányos hiány 6,7 százalékos volt 2023-ban. Az előzetes adatok szerint 5018 milliárd forint, a GDP 6,7 százaléka volt a kormányzati szektor 2023. évi hiánya. Az egyenleg az előző évinél 911 milliárd forinttal kedvezőtlenebb, GDP-arányosan közel 0,5 százalékponttal romlott.
Az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure – EDP) szóló jogszabály alapján, a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA 2010) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak.
A kormányzati szektor hiánya 5018 milliárd forint, a GDP 6,7 százaléka volt.
A kormányzati szektor adóssága – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján – 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el. (Központi Statisztika Hivatal – 2024. április 2.)
Hajmeresztő a kormányzati szektor hiánya
1. Igazából nem is kellene folytatnom az írást, hiszen a 6,7 százalékos GDP-arányos (bruttó hazai termék arányos) hiány minden képzeletet felülmúl. Az Orbán-kormány – 17,6 százalékos 2023. évi infláció mellett – tavaly tönkre vágta a gazdaságot és az állami költségvetést.
2023-ban csökkentek a reálbérek, letérdelt a hazai ipar és kereskedelem,
és mint látjuk bődületes hiányt halmoztak fel az elmúlt évben.
Mindeközben Nagy Márton miniszter ódákat zengett a gazdaság felíveléséről, sajnos „bukta” lett a vége. Tavaly az előző évhez (2022.) képest a GDP értéke folyó áron 75 044 milliárd forint volt, volumene 0,9 százalékkal csökkent.
És arról se feledkezzünk meg, hogy az eredeti tervek – és a tavaly nyáron a 2024. évre elfogadott állami költségvetés – szerint idén 2,9 százalék lehetne a hiány. Amit
Varga Mihály március előadásában már 4,5 százalékra módosított.
Hogy miként lesz a tavalyi 6,7 százalékos hiányszintből idén 4,5? Megmondom. Az állami beruházások visszafogásával, valamint az adó -és járulékbevételek jelentős növelésével. Most a maszatolás időszakát éljük, az igazán durva adóprés a június 9-i uniós és önkormányzati választásokat követően lép működésbe.
A kormányzati kommunikáció – mint ahogy eddig is tette – ezt nem fogja beismerni, a pénztárcánk viszont határozottan jelzi majd a vállalkozások és a lakosság újabb megsarcolását.
A költségvetés Alaptörvény-ellenes
2. De az adósságállomány sem „piskóta”: a 2013. évben a GDP 73,5 százaléka volt. Hol van már a sokat emlegetett és hőn áhított 60 százalék?
Maximum az Orbán–Varga páros álmaiban. És most az Alaptörvény (Alkotmány) következik, „A közpénzek” címszó alatt a 36. cikk 4.), 5.) és 6.) bekezdése, amely még szigorúbb célt tűz ki:
„(4) Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét.
(5) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.
(6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltaktól csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben, vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni.”
Az Alaptörvény – mint legmagasabb szintű jogforrás – tartalmazza és megköveteli a legfeljebb 50 százalékos eladósodási szint betartását.
De miután ennek elérésére az Orbán vezette kabinet évről évre képtelen, szemérmetlenül bebújnak a „különleges jogrend” palástja mögé. Innentől kezdve már nem számít – és kötőerő nélküli – az Alaptörvényben kitűzött cél.
Sem a 60 százalék, sem pedig az 50 százalék nincs elérhető közelségben. Természetesen ez a megállapításom a 2024. évre vonatkoztatva is igaz.
Véget ért az első negyedév.
Tartósan társunk marad a hiány és az adósság.
