A Szuverenitásvédelmi Hivatal kapott pár ajánlást a Velencei Bizottságtól, ám a jelek szerint ennek egy cseppet sem örülnek.
A Velencei Bizottság által megfogalmazott jelentés
„elfogult, tárgyi tévedésektől hemzseg és politikailag motivált„
– állította a Szuverenitásvédelmi Hivatal csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A Velencei Bizottság február 15-én és 16-án Budapesten tárgyalásokat folytatott a magyar szuverenitásvédelmi törvényről. Ezt követően március 18-án nyilvánosságra hozta a törvényről alkotott véleményét – részletezték.
A Velencei Bizottság a magyar fővárosban megbeszélést folytatott a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökével, Lánczi Tamással is, ugyanakkor a nyilvánosság számára nem hozzáférhető, hogy a bizottság a magyar állami szerveken és ellenzéki politikusokon kívül milyen más szereplők bevonásával és milyen szempontok figyelembevételével alakította ki állásfoglalását – fogalmaztak.
Odapörköltek az Orbán-kormánynak a Szuverenitásvédelmi Hivatal miatt
Március 19-én írtunk arról, hogy górcső alá vette az Európa Tanács Velencei Bizottsága a hazai szuverenitásvédelmi törvényt.
Mint ismert, Orbán Viktorék ősszel rukkoltak elő a „szuverenitásvédelmi javaslatukkal„, amelyet november végén be is nyújtottak a parlamentnek.
Ekkor kiderült, hogy egy új államigazgatási szerv létrehozását is fontolgatják, amelyet Szuverenitásvédelmi Hivatalnak kereszteltek. Dunja Mijatović, az Európa Tanács emberi jogi biztosa ugyanakkor már novemberben jelezte, hogy a magyar törvényjavaslat jelentős kockázatot jelent az emberi jogokra nézve.
Kapcsolódó: Óriási felháborodást keltett Orbánék terve: Egy uniós biztos szerint jelentős a kockázat
Mit mond a Velencei Bizottság?
A bizottság szerint a politikai pártok és a választási kampányok külföldi finanszírozása vonatkozó korlátozások összhangban lennének a nemzetközi gyakorlattal, ha a törvény rendelkezései nem mutatnának túl a választási kampányokon.
A korlátozások ugyanis kiterjednek a tágabb értelemben vett politikai tevékenységekre, a társadalmi változásokért folytatott kampányokra, ennek azonban nem látja szükségét a bizottság – a magyar hatóság sem indokolta az intézkedés okát.
Kapcsolódó: Pácban vannak Orbánék: Keményen odapörkölt az EU a brutális leszámolásra készülő hivatal miatt
A Velencei Bizottság végül arra a megállapításra jutott, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása felesleges.
Hozzátették, hogy a törvény egyébként sem nyújt elegendő garanciát a szerv függetlenségére.
Ajánlásaik szerint
- a törvényt hatályon kívül kellene helyezni a Szuverenitásvédelmi Hivatalra vonatkozó szakaszokban.
- Továbbá árnyaltabban kellene fogalmazni a „külföldi támogatás” kapcsán, tekintettel többek között a különböző finanszírozási forrásokra, a politikai pártok nemzetközi szintű együttműködésére.
- Emellett pontosabban kell meghatározni a tiltott tevékenységeket.
- Valamint a Büntető törvénykönyv új 350/A. §-a címének módosítására is szükség lenne, hogy világosabban fogalmazzon a rendelkezés tartalmát illetően.
Mit mond a Szuverenitásvédelmi Hivatal?
A Velencei Bizottság állásfoglalása azzal a céllal született, hogy azt később az Európai Unió különböző szervei – például az Európai Bizottság a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárás során – felhasználják és hivatkozási alapként szolgáljon a politikai támadásokhoz (sic!) – vélekedett a hivatal csütörtöki közleményében.
Szerintük a jelentés legsúlyosabb ténybeli tévedése, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal nyomozati jogkörrel bír, holott a szuverenitásvédelmi törvény ezzel a hivatalt nem ruházta fel. Emellett a Velencei Bizottság kifogásolta azt is, hogy a hivatal eljárásaival szemben nincs jogorvoslati lehetőség. Mivel a hivatal nem minősül hatóságnak, ennek lehetőségére nincs szükség – állította a hivatal.
A Velencei Bizottság jelentése elfogult, hiszen olyan magyar joggyakorlatokat is megkérdőjelez, mint például a köztársasági elnök megválasztásának menete, holott korábban ezzel a több évtizedes gyakorlattal szemben nem emeltek kifogást. A jelentésből továbbá az is következik, hogy a bizottság elvitatja Magyarországtól a szabad intézményalapítás jogát – ecsetelték a közleményben.
„A Velencei Bizottság célja a szuverenitásvédelmi törvény visszavonatásával egyértelműen az, hogy megfossza Magyarországot azon eszközöktől, amelyekkel hazánk hatékonyan védheti nemzeti önrendelkezését és felléphet a külföldi befolyásolási kísérletekkel szemben”
– közölte a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
A befolyásról
Megírtuk, hogy a minap elfogadta az Európai Unió Tanácsa azt a jogszabályt, amely többek között a sajtószabadságot, a média sokszínűségét, valamint a szerkesztői szabadságot garantálná a közösség tagállamaiban.
A tagállamok közül egyedül Magyarország szavazott nemmel a jogszabályra.
Hazánk mellesleg inspirációként szolgált az Európai Bizottságnak a törvény kidolgozásában. Erről Věra Jourová bizottsági alelnök beszélt. Világossá tette, hogy az európai médiaszabadság-törvény azokat fenyegeti, akik az állam hatalma által akarják a médiát maguk alá gyűrni.
Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő szerint a jogszabállyal létrejönne a „brüsszeli cenzúratörvény” (sic!), ez pedig „újabb beavatkozási kísérlet a tagállamok szuverenitásába„. A fideszes politikus nyilatkozata azt mutatja, hogy nagy a pánik a Fideszben, amiért az EU a sajtószabadság megvédéséért tesz konkrét lépéseket.
Kapcsolódó: Füstölhet Orbánék feje: Úgy odapörkölt nekik az EU, hogy poroltót kellett hozni
A törvény a médiaszabadságra, annak függetlenségére, az állami hirdetések elosztására vonatkozik. Ez nem ördögtől való dolog, ám érthető, hogy az Orbán-kormány nem szívesen teregetné ki a sötét titkait.
A törvény szerint ugyanis a médiaszolgáltatóknak a rendelet hatályba lépése után be kell jelenteniük az állami reklámok teljes éves összegét, illetve a hatóságoktól és
a harmadik országoktól kapott reklámbevételeket is.
Emellett a nemzeti hatóságok nem kötelezhetik majd az újságírókat arra, hogy feladják a forrásaikat, valamint az újságírók megfigyelésére telepítendő kémprogramok megjelenítése is tilos lesz. Utóbbi alól kivétel, ha a hatóság emberei bűncselekmény miatt nyomoznak.
Továbbá a tagországok nem tarthatnak fogva, illetve nem szankcionálhatnak vagy hallgathatnak le újságírókat azért, hogy a forrásaikról, bizalmas kommunikációjukról információkat gyűjtsenek.
Ráadásul a közszolgálati médiának is függetlennek kell lennie mindenféle politikai érdektől.
Hát csoda, hogy ez nem tetszik Orbán Viktoréknak?
Kapcsolódó:
Most érkezett: Orbán embere bejelentette, kiknek kell félniük az új hivatal vizsgálataitól
