Nagy Márton „sikeresnek” nevezte a „keleti nyitás politikáját”.
Kína fontos gazdasági partnere Magyarországnak, 2024-ben a két ország együttműködése még tovább fejlődhet – hangoztatta Nagy Márton a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tárcavezetője a Magyar Posta Sárkány Éve bélyegkisívének ünnepélyes kibocsátásán, csütörtökön Budapesten.
A Magyar Posta tizenegyedik alkalommal bocsát ki bélyegkisívet a kínai horoszkóp motívumaival, amely ezúttal a február 10-én kezdődő Sárkány évét köszönti – tudatta Nagy Márton. A miniszter azt mondta, a következő időszak „még sikeresebb lesz”, mint a tavalyi év volt, a bélyegsorozat segíti egymás kultúrájának megismerését.
„Magyarország célja a jövőben is az marad, hogy kihasználva kedvező földrajzi adottságait, a keleti és a nyugati gazdaságok és technológiák találkozási pontja legyen”
– hangoztatta a miniszter, aki
sikeresnek nevezte Magyarország 2010-ben indított keleti nyitás politikáját.
Mint mondta: Magyarországon a keleti országok közvetlen befektetéseinek aránya 2014-ben 18,8 százalék volt,
ez a szám mára eléri a 34 százalékot.
Nagy Márton szerint egyértelművé vált, hogy a globális gazdaság súlya Ázsiába helyeződik át, Kína „egyre jelentősebb szerepet tölt be a világgazdaságban”.
Kifejtette: Kína Magyarország kilencedik legjelentősebb kereskedelmi partnere, a teljes magyar külkereskedelem több mint 4 százalékát adja, emellett Kína lett hazánk első Európán kívüli legnagyobb kereskedelmi partnere. A Magyarországon működő 380 kínai vállalat 16 ezer embert foglalkoztat, a külföldi befektetők közül 2023-ban Kína hozta be a legtöbb külföldi tőkét hazánkba – tette hozzá.
Nagy Márton beszélt a jövőről is
Kijelentette:
az ázsiai ország legfontosabb befektetési partnere Kelet-Közép-Európában jelenleg Magyarország.
Az Egy övezet, egy út program alatt, 2013 óta mintegy 890 milliárd euró értékben áramlott forrás a világba, ebből nagyjából 40 milliárd euró érkezett a kelet-közép-európai régiókba. A térségben Szerbia áll az első helyen 19,5 milliárd euróval, majd Magyarország következik 3,9 milliárd euróval, aminek nagyjából a felét a Budapest–Belgrád projekt teszi ki – magyarázta a nemzetgazdasági miniszter.
„Büszkék vagyunk a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztésére, a kínai–magyar beruházások zászlóshajójára,
de további nagy infrastrukturális beruházások fognak megvalósulni Magyarországon”
– vetítette előre Nagy Márton
méltatva egyebek mellett a nagy kínai pénzintézetek magyarországi jelenlétét (!).
Nagy Márton emlékeztetett: 2024-ben ünneplik a kínai–magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját.
„Mi magyarok a partnerségben, tiszteleten és józanságon alapuló kapcsolatokban hiszünk, és továbbra is nyitottak vagyunk az együttműködésre
a következő 75 évben is, arra, hogy Magyarország összekösse Kínát és a nyugatot”
– mondta a miniszter.
Gong Tao, Kína magyarországi nagykövete elmondta: a kínai naptár szerint 2024 a Sárkány éve. A sárkány a kínai nép számára a szerencsét, erőt, bölcsességet szimbolizálja. A nagykövet a 2024-es célok között említette a két ország közötti együttműködés elmélyítését az Egy övezet, egy út program építésében, valamint a helyi önkormányzati és kulturális cserekapcsolatok előmozdítását.
(MTI)
