Az Európával való kapcsolat is szóba került.
Megírtuk, hogy a képviselők hétfőn 134 igen, 5 nem mellett, 0 tartózkodással köztársasági elnökké választották Sulyok Tamást. A voksoláson 147-en vettek részt, 146-an adtak le szavazatot. 139 érvényes szavazat született.
A frissen megválasztott államfő letette a hivatali esküt, majd meg is tartotta első beszédét.
Sulyok Tamás első államfői beszéde
Nem akart politikai beszédet tartani
Sulyok első államfői beszédében kifejtette: az, hogy már megválasztott köztársasági elnökként, de még az Alkotmánybíróság elnökeként is áll a parlament előtt, behatárolja a lehetőségeit.
„Úgy hiszem, nem volna sem elegáns, sem helyénvaló az Országgyűlésben szokásos és odaillő politikai beszéddel megnyilvánulnom. Ez a tilalom összhangban van személyes lelki alkatommal és életutammal”
– mondta.
Az államfő megköszönte a nevelését is, azt, hogy magyart és keresztényt igyekeztek faragni belőle. Majd köszönetet mondott feleségének, hogy immár ötven éve mellette áll. „Nélküle nem lehetnék az, aki vagyok” – ismerte el.
Jog és hatalom kapcsolata
„Számomra minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető. A jog értékeket hordoz, központi funkciója az egymással versengő értékek méltányos kiegyenlítése”
– fogalmazott. Az Alkotmány az a jogi alapdokumentum, amelyben a társadalom döntő többsége által képviselt értékrend megtestesül – tette hozzá.
Sulyok arra is kitért, hogy a jogállam jogilag korrekten definiált fogalma hogyan vész el,
hogyan alakul át eszményből bálvánnyá Európában a haszonelvű politikai megközelítés során.
Az államfő azt ígérte, hogy a köztársasági elnöki székből is az alkotmányos alapjogok és értékek méltányos kiegyenlítésén fog dolgozni.
Bizalmat akar építeni
Sulyok elmondta, hogy köztársasági elnökként bizalmat szeretne építeni az előítélet-mentes megértés révén.
Magyarságát „élete alapvető mozgásformájaként” határozta meg. Mint mondta: mindene ide kötődik.
Magyarország és Európa
Az államfő kifejtette, hogy
a magyarság európaiság nélkül nem értelmezhető, a Szent Korona csak európai kontextusban nyer értelmet.
Aki magyar, az egyben európai is.
Sulyok elmondta: olyan Európát szeretne, ahol az uniós intézményekben jogi munka folyik, szerinte a tagállami alkotmányos rendből tud kialakulni egy közös európai értékrend.
Identitásunk szorosan kötődik ahhoz a hagyományos környezethez, amely a Kárpát-medencében kialakult, ennek megőrzése a nemzeti létünk feltétele – fűzte hozzá.
A szuverenitásról szólva kiemelte: az oszthatatlan, hatásköröket ruházunk rá az unióra, nem szuverenitást.
„Nincs európai politikai nemzet, az Európai Unió nem állam,
amint azt az Európai Bíróság is megállapította” – tette hozzá.
Beszélt az államfői kegyelemről is
Az államfői intézmény egyik hatalmi ághoz sem tartozik, így államfőként az Alaptörvény értékrendje szerint elveihez hűen, jogászként kíván működni.
A kegyelmi ügyekről beszélve hangsúlyozta, hogy a teljes transzparencia híve.
Arról természetesen nem tett említést, hogy elődje, Novák Katalin épp egy kegyelmi ügybe bukott bele.
Sulyok Tamás beszéde végén úgy fogalmazott, hogy
„minden cselekedetemmel azt az egységet szeretném kifejezni, hogy mi magyarok több mint ezer éves történelemmel bíró büszke európai és a jogot minden eszközzel érvényesíteni szándékozó nép vagyunk, mindezt meggyőződésből, érzelmektől vezérelve, humorral átszőve képesek vagyunk megtenni”.
Sulyok Tamás köztársasági elnök beiktatási beszédét >>ITT<< nézheted meg.
(OrszággyűlésÉLŐ / Youtube)
