Érdekes választás.
Sulyok Tamás államfőnek jelölésével a nagyobbik kormánypárt megmutatta, mit akar kezdeni a köztársasági elnöki pozícióval.
Beszámoltunk arról, hogy Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke lesz a kormánypártok jelöltje a köztársasági elnöki pozícióra. Ezt Kocsis Máté jelentette be.
Mit üzen az új elnök személye?
A jelölt bejelentése után az ellenzéki pártok össztüzet zúdítottak a Fideszre. Volt, aki Orbán Viktor legújabb golyóstollának titulálta, de akadt olyan is, aki egyszerűen csak fideszes pártkatonának látja Sulyok Tamást.
Milbacher Dániel politológus, a Polémia Intézet elemzője a telex.hu-nak mondta el a véleményét.
„Sulyok Tamás jelölésével a köztársasági elnöki pozíció végleg kiüresedik és súlytalanná válik”
– jelentette ki.
A Fidesz célja Sulyok jelölésével az elemző szerint elsősorban az volt, hogy eljogiasítsa a köztársasági elnöki pozíciót és a hozzá kötődő kegyelmi botrányt.
„A kegyelmi ügy morális kérdés, de a Fidesz jogi kérdést próbál csinálni belőle”
– fogalmazott a politológus.
A köztársasági elnöki poszt nem fontos
A jelölésnek természetesen sokféle olvasata van. Az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke a közvélemény számára ismeretlen szereplő.
„Egy ismeretlen és a nyilvánosság szempontjából viszonylag jelentéktelen karakter jelölése
azt sugallja, hogy a köztársasági elnöki pozíció nem fontos”
– mondta Milbacher.
Áder János vagy Novák Katalin Sulyokkal ellentétben ismert politikai szereplőként kapta meg az államfői posztot.
A személy mellett a jelölés bejelentése is beszédes. Nem Orbán, hanem Kocsis közölte a hírt a nyilvánossággal.
„Minden erővel igyekeznek ugyanis a köztársasági elnöki tisztséget távol tartani a miniszterelnöktől.”
Eddig is megtette, amit vártak tőle
Sulyok Tamás alkotmánybíróként láthatóan a Fidesznek kedves döntéseket hozott, később, a testület elnökeként is pontosan azt tette, amit vártak tőle.
Beszámoltunk arról, hogy
Sulyok nevéhez köthető az Alkotmánybíróság tanácsának Közép-európai Egyetemmel (CEU) kapcsolatos döntése.
A 2023-ban született döntés szerint a CEU annak ellenére nem szenvedett jogsérelmet, hogy a kormány gyakorlatilag ellehetetlenítette az egyetem magyarországi működését.
(telex.hu nyomán)
