Akadt néhány botrány az életpályája során.
Beszámoltunk arról, hogy Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke lesz a kormánypártok jelöltje a köztársasági elnöki pozícióra. Ezt Kocsis Máté jelentette be, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön Balatonalmádiban a Fidesz-KDNP kétnapos frakcióüléséről beszámoló sajtótájékoztatón.
Sulyok Tamás 1956. március 24-én született Kiskunfélegyházán. Édesapja ügyvéd, édesanyja pedagógus volt. A szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott. Trócsányi László volt fideszes igazságügyi miniszter, jelenlegi EP-képviselő is az évfolyamtársa volt, vele a mai napig jó viszonyt ápol.
Egyenes életpálya
Pályáját bírósági fogalmazóként kezdte a Csongrád Megyei Bíróságon.
1982-ben tette le a jogi szakvizsgát. Ugyanabban az évben jogtanácsos lett egy kiskunfélegyházi termelőszövetkezetben, négy évvel később Szegeden jogtanácsos. 1991–1996 között a Sulyok–Japport, 1997-től a Sulyok és Ádám Ügyvédi Iroda ügyvédjeként dolgozott.
1998 és 2002 között ő látta el az akkor Bartha László fideszes polgármester által vezetett szegedi önkormányzat jogi képviseletét. Ő volt a város vagyonát működtető ingatlankezelő cég jogi képviselője is.
2004-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Jogi Továbbképző Intézetben európai jogi szakjogász képesítést szerzett. Szegeden alkotmányjogi szemináriumot és fakultatív kollégiumot tart.
Kutatási területe az ügyvédség alkotmányos helyzete, az Európai Közösség belső piacára vonatkozó szabályozás, valamint az ügyvédi szolgáltatások összefüggései. „Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete” címmel írta PhD-disszertációját, amelyet 2013. márciusban védett meg.
Felháborodást keltett az Alkotmánybíróság elnökévé való megválasztása
2000–2014 között Ausztria tiszteletbeli konzulja volt Szegeden. 2014. szeptember 27-től az Alkotmánybíróság tagja – posztjára a Fidesz jelölte –, 2015. április 1-jétől a testület elnökhelyettese. Az Országgyűlés 2016. november 22-én – Kövér László jelölését követően – választotta az Alkotmánybíróság elnökévé.
Az MSZP 2016-ban,
Sulyok megválasztása után közölte: törvénytelennek tartják a folyamatot, jogi lépéseket ígértek.
Sulyok megválasztásakor ugyanis az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság létszáma nem érte el a törvényben meghatározott minimumszámot.
Ez azért történhetett meg, mert Tóth Bertalan szocialista politikus lemondott ottani mandátumáról. A testületben Tóth távozásával már csak nyolcan maradtak az előírt kilenc helyett. Rubovszky György elnök viszont ezt a lépést nem vette figyelembe.
Az akkor a Törvényalkotási Bizottságot vezető Gulyás Gergely pedig abszurdnak nevezte, hogy bármi gond lenne a törvényességgel.
Sulyok nevéhez köthető az Alkotmánybíróság tanácsának Közép-európai Egyetemmel (CEU) kapcsolatos döntése.
A 2023-ban született döntés szerint a CEU annak ellenére nem szenvedett jogsérelmet, hogy a kormány gyakorlatilag ellehetetlenítette az egyetem magyarországi működését.
