Kőkemény intézkedést lengetett be az EU.
Mint írtuk, napokon belül sor kerül a brüsszeli uniós csúcstalálkozóra, az egyeztetésnek pedig komoly tétje van: amennyiben Orbán Viktor ismét blokkolja az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatást (ahogy azt decemberben tette), felmerülhet Magyarország szavazati jogának megvonása, valamint
a brüsszeli pénzcsapok teljes elzárása is.
Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter a minap úgy nyilatkozott, hogy Magyarország nem enged a zsarolásnak. Hasonlóan vélekedett Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, valamint Varga Judit volt igazságügyi miniszter is. Mondandójuk azért is különös, mert épp Orbán Balázs fogalmazott úgy decemberben, hogy a befagyasztott uniós forrásokért Magyarország zöld utat adna az Ukrajnának szánt EU-s támogatásnak.
Az uniós pénzcsapok elzárása (immár nem első alkalommal) komoly hatást gyakorolna a hazai gazdaság teljesítményére, valamint a forint árfolyamára – a hazai fizetőeszköz egyébként sem muzsikált jól a múlt héten, továbbá a hétfőt is döcögősen indította.
Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke szerint a felröppent értesülés inkább része egy szellemi és taktikai küzdelemnek. A szeretlekmagyarország.hu-nak a minap úgy fogalmazott, hogy egy ilyen intézkedést a összes tagállamnak és az Európai Bizottságnak támogatnia kellene ahhoz, hogy megvalósuljon.
Ugyanakkor hozzátette:
megrázó, hogy ez egyáltalán felmerült Magyarországgal szemben,
és ha mégis megszületne egy hasonló döntés a közösségben, úgy a kormánynak olyan törvényekkel kellene javítania a helyzeten, amelyekkel az aggályokat visszaszoríthatja. Megjegyezte, ezeket a törvényeket nem csupán meghozni kellene, hanem betartatni és hitelesen gyakorolni is.
Továbbá kifejtette, hogy egyes kérdésekben a kabinetnek el kellene döntenie, pontosan melyik oldalon áll. Példaként említette az Ukrajnának szánt EU-s források kérdését. Orbán Viktor vétózott az ügyben decemberben. Félő, hogy februárban is erre készül, ám közben külgazdasági és külügyminisztere, Szijjártó Péter a minap Kárpátaljára látogatott, hogy többek között a kormányfő és Volodimir Zelenszkij tervezett találkozójáról tárgyaljon.
Bod szerint elképzelhető, hogy a magyar kormány végül enged, ám ha erre nem lesz képes, az uniós pénzeknek hosszú időre búcsút inthetünk, az intézkedésre pedig a hitelminősítő intézetek is reagálnának,
a leértékelődés szinte elkerülhetetlen lenne.
Hozzáfűzte: a magyar állam besorolása így is megközelíti a „bóvli”-kategóriát. A legrosszabb esetben többek között az államadósság finanszírozása is nehezedne, emelkednének a költségek, ráadásul a magyar kamatfizetés így is a legnagyobb arányú Európában – részletezte a szakértő, felhívva a figyelmet arra, hogy a költségvetés gyenge pontja a hazai gazdaságpolitika egészének, a magyar kormányzat az elmúlt években huzamosan brutális mértékű hiányt tudott csupán felmutatni.
Bod szerint Orbánék jelenleg is igen költséges terveket forgatnak a fejükben (például: repülőtér-vásárlás, külső cégek elképesztő mértékű támogatása), ám
a magyar költségvetés ezt nem bírja.
A szakértő mindemellett rámutatott, hogy a hazai döntéshozatal kiszámíthatóságát nehezíti a rendkívüli jogrend, amelyhez a kormány már hozzászokott, így egyeztetéseket, tárgyalásokat mellőzve rendre gyorsan változtatnak nagyjából bármin.
Ez ugyanakkor komoly hatással van a pénzügyi megítélésünkre is, az elemzők is nehezen követik a dolgok alakulását Magyarországon.
A szakértő úgy véli, a pénzügyminiszternek fájhat a feje a magyar költségvetést körbelengő problémák miatt. Az EU-ból való kilépéssel összefüggésben úgy fogalmazott: a lépés tragikus lenne és gazdasági összeomlást idézne elő. Megjegyezte, hogy ez a folyamat szerencsére sok időt vesz igénybe, így közben leállítható.
