Molnár Csabáék bejelentették az idei első árnyékkormányülés döntéseit.
A keddi árnyékkormányinfón Molnár Csaba EP-képviselő, a Dobrev Klára vezette árnyékkormány kancelláriaminisztere és Kálmán Olga szóvivő ismertette a megtárgyalt előterjesztéseket.
A pedagógus-béremelésekről
Molnár Csaba felidézte, hogy Magyarországon évtizedes múltja van a pedagógus-béremeléssel történő kormányzati trükközésnek, így nem volt meglepő, hogy Gulyás Gergely bejelentése után hamar kiderült:
a kormány nem akkor, nem annyit és nem úgy emel a pedagógusbéreken,
mint ahogy azt előzetesen megígérte. Az eddigi késlekedés is hatalmas károkat okozott a közoktatásnak:
„Európa-rekorder infláció tette élhetetlenné a pedagógusok életét is Magyarországon”
– hangsúlyozta Molnár. Arra is rámutatott, hogy az Európai Unión belül a hazai pedagógusok állnak a legrosszabbul: „a magyar tanárok a diplomás átlagbér 66 százalékát keresik – az OECD-átlag 90 százalék” – hívta fel a figyelmet.
Az árnyékkormány előterjesztése szerint
vissza kell venni a jogtalanul elbocsátott pedagógusokat, és meg kell adni a béremelést
a nem pedagógus végzettségű iskolai dolgozóknak is.
A kormánynak be kell tartania a pedagógusoknak tett korábbi ígéretét, miszerint az érintettek havi illetménye a teljesítményértékelés eredménye miatt a minimumösszegnél alacsonyabb összegben nem határozható meg.
Az európai minimálbér-szabályozásról
Az árnyék-kancelláriaminiszter arról az előterjesztésről is beszámolt, amely szerint ideje volt, hogy a parlament idén májusban végre tárgyaljon az európai minimálbér-szabályozás alkalmazásáról.
Ez azonban önmagában nem lesz elegendő a magyar bérek felzárkóztatására. Ahhoz, hogy a magyarok ne az EU második legalacsonyabb fizetéseit vigyék haza, az európai minimálbér-szabályozás bevezetése mellett
adómentessé kell tenni a minimálbért.
Így közel 50 ezer forinttal lehetne megemelni a legkisebb magyar fizetést, amely hatással lenne a magasabb bérekre is. Európában csak a bolgár bérek vannak a magyarok mögött, egy éve már a román keresetek is megelőzik a magyarokat.
A családokat és a nyugdíjasokat sújtó terhekről
Molnár Csaba arról is beszélt, hogy csökkenteni kell az alapvető élelmiszerek áfaterhét, és növelni kell jelentősen a családi pótlékot.
A nyugdíjaknál pedig vissza kell hozni a svájci indexálást,
ami az infláció mellett a bérek növekedését is figyelembe veszi.
A magyarországi helyzetről általánosságban
Az előterjesztésből kiderül, hogy az árnyékkormány ezen túl megerősítené a szakszervezeteket, ösztönözné az ágazati megállapodásokat és kollektív szerződéseket,
valamint visszaadná a dolgozóknak a mára kiüresített sztrájkjogot.
Az árnyékkormányinfó végén Molnár Csaba a magyar gazdaság és a költségvetés állapotával foglalkozó előterjesztésről is beszámolt. Mint mondta, 2023-ban
„csökkent az ipari termelés, csökkent a kiskereskedelmi forgalom, egyszerre szálltak el a kamatok és állt le a lakossági hitelezés” – jegyezte meg az árnyék-kancelláriaminiszter.
Csak szociáldemokrata fordulattal képzelhető el a jelenlegi helyzetből való kilábalás
– fűzte hozzá.
Ennek többek között része a korrupcióval való leszámolás és a jogállam helyreállítása, a továbbra is felfüggesztett uniós források hazahozatala, az orosz energiafüggőség megszüntetése és a megújuló energiaforrások támogatása.
Az egészségügyben pedig 9000 új szakdolgozóra, 3000 új szakorvosra és 500 háziorvosra van szükség, hogy pótolni lehessen a hiányzó egészségügyi dolgozókat.
Kérdések
Lapunk arról érdeklődött az árnyék-kancelláriaminiszternél, mi a Demokratikus Koalíció véleménye arról, hogy az elmúlt időszakban több cégről is kiderült: kirúgta a magyar dolgozóit, hogy vendégmunkásokat vegyen fel a helyükre. Minderre azok után került sor, hogy ezek a cégek milliárdokat kaptak az adófizetők pénzéből az államtól munkahelyteremtésre.
Molnár Csaba válaszában hangsúlyozta, hogy
a kormány a Távol-Keletről behozott vendégmunkások kapcsán folyamatosan hazudott Magyarországnak.
Két ilyen alapvető hazugság volt, az egyik az, hogy legfeljebb 80 ezer vendégmunkást hoznak be – ehhez képest maguk vallották be, hogy már 120 ezer keleti vendégmunkás dolgozik Magyarországon.
A másik hazugság az volt, hogy csak üres álláshelyeket lehet vendégmunkásokkal betölteni. Erre törvényt is hoztak, ám azt nem tartják be. Valójában az történik, hogy megüresítik az álláshelyeket: azaz kirúgják az ott dolgozó magyarokat – jegyezte meg.
Nem igaz, hogy évek óta betöltetlen helyekre érkeznek a vendégmunkások.
„Nem lehetséges az, hogy valakit azért bocsássanak el az állásából, mert egyébként a helyére az Európai Unión kívülről toborzott munkavállalókat szeretnének behozni!”
– fejtette ki lapunk kérdésére Molnár.
„Törvényben kell ezt a gyakorlatot egyszer s mindenkorra megtiltani”
– tette hozzá.
Lapunk azt is megkérdezte, hogy a napokban a sajtót bejárt elképesztően hosszú kórházi várólistákon – megírtuk, hogy van, ahol közel 7 évet kell várni egy térdprotézis-műtétre – hogyan lehetne kormányzati eszközökkel változtatni.
Molnár Csaba elmondta:
az Orbán-kormány egyetlen módon küzdött a kórházi várólisták megszüntetésével: eltitkolta az adatok egy részét.
Egy új rendelet szerint csak bizonyos hosszúságú várólistákról kell beszámolni – így kozmetikázzák a statisztikákat.
Tarthatatlan, hogy a költségvetés legnagyobb vesztese az egészségügy legyen
– tette hozzá.
Ha igaza lesz a kormánynak, és idén „csak” 5 százalék lesz az infláció, a kormány már akkor is bevallottan kevesebbet költ az egészségügyre, mint a pénzromlás tervezett mértéke.
Az árnyékkormány növelné az egészségügy költségvetését, ezzel párhuzamosan pedig a háziorvosok, az orvosok, az ápolók és a kórházi személyzet létszámnövelésére van szükség.
A teljes tájékoztatót itt nézheted vissza:
(Molnár Csaba/Facebook)
