Aki teheti, készüljön fel!
Félelmetes jövőt festett a hvg360-nak adott interjúban Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke.
Az állam fokozatosan kivonul az egészségügyből, a magára maradt, adósságokban fuldokló intézményrendszer pedig szépen lassan összeomlik. Már nem csupán a falak repedeznek: az egészségügyi rendszer megreccsent.
Ahogy megírtuk, szombaton több osztály is leállt a II. kerületi Észak-budai Szent János Centrumkórházban. Az intézmény már az ünnepek alatt is komoly gondokkal küzdött. Karácsony előtt közölték: a kórház kardiológiai osztályán annyira le kellett csökkenteni a fekvőbetegágyak számát, hogy nem tudják már ellátni a II. kerületi pácienseket.
Beszámoltunk arról is, hogy a műtéti várólisták elképesztően megnőttek:
Magyarországon 26 255 páciens vár legalább 60 napja műtéti beavatkozásra,
a legtöbben térdprotézisműtétre. Az átlagos várakozási idő országosan 130 nap.
A legtöbben, 11 300-an térdprotézisműtétre várnak több mint 60 napja. Közülük 9837-en ortopédiai, míg 1463-an traumatológiai ellátásban részesülnek. Az átlagos várakozási idő országosan 263 nap az ortopédiai ellátásban részesülők esetében.
Álmos Péter arról beszélt, hogy látványosan romlott a magyar egészségügyi ellátás az elmúlt 5-10 évben. A várólisták és a kórházi adósságok növekedése mögötti fő oknak azt látja, hogy
a magyar állam lakosonként csak az uniós átlag felét, 1200-1300 eurót fordít egészségügyre.
És ha a műtéti várólista nem lenne elég: Magyarország a megelőzhető és elkerülhető halálozások között is az utolsók között van az EU-ban, az alapvető egészségügyi mutatókban is a sereghajtók között vagyunk.
Az Orbán-kormány nem ad pénzt, a felelősséget viszont az orvosokra és ápolókra hárítja, akik tömegesen mondanak fel. Volt, ahol a kifizetési rendszer megváltoztatása miatt a dolgozók tavaly áprilisban hiába várták, nem kapták meg a teljes bérüket. Így pedig lehetetlen dolgozni.
„Az egyetlen, amin érdemben spórol az állam valamennyit, azok a bérek.
A magyar orvosok most kevesebb mint fele annyit keresnek, mint az osztrákok,
a szakdolgozóknál pedig még rosszabb az arány”
– tette hozzá.
Ebben a helyzetben pedig nem meglepő az elvándorlás: a fiatal, nyelveket beszélő szakképzett emberek külföldi munkalehetőségeket keresnek. Ez pedig beindítja az ördögi kört, hiszen orvosok, ápolók, egészségügyi szakdolgozók hiányában a várólisták egyre hosszabbak lesznek, kórházi osztályok kerülhetnek veszélybe.
„A jelenlegi lépések olyan irányba mutatnak, hogy azt gondolom,
aki megteheti, különítsen el az egészségügyi ellátására is egy összeget.
Ugyanúgy, ahogy nyugdíjra vagy a gyerek oktatására, amit sokan az állami rendszeren kívül oldanak meg. Ez egy nagyon aggasztó jelenség”
– mondta el.
