Veszélybe került a kórházi dolgozók megélhetése.
Megváltoztatták a kifizetésekre vonatkozó szabályokat a budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórházban, ennek értelében a fizetés alapbéren felüli részét mostantól egy hónap késéssel utalják a munkavállalóknak – írta a Telex.
Így pedig április elején sokan 100-200 ezer forinttal kaptak kevesebbet az eddigieknél. Ez persze sokakat érzékenyen érint, az egyik ápoló arról számolt be, hogy többen fel is mondtak.
A kórház azt közölte, nincsen semmi „rendkívüli”, máshol is ez a bevett gyakorlat, a szakszervezet szerint viszont
a rendelkezés jogellenes,
amit azonnal meg kell változtatni.
Mint írták, az egészségügyben az ügyeleti műszakokat csak úgy lehet megszervezni, ha valaki néha többet, máskor pedig kevesebbet dolgozik, amit egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak neveznek. Az így ledolgozott műszakok méltányos elszámolására hozták létre a munkaidőkeretet, amely időszakon belül a műszakokat egyenlőtlenül oszthatják be. A szerződésben vállalt munkaidőtől való eltérést a munkaidőkeret végén számolják el és fizetik ki.
A budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórházban idén februárig hasonlóan a magyar egészségügy nagy részéhez, háromhavi munkaidőkeret volt. A túlórákat viszont az alapbérrel fizették ki minden hónap vége után.
Egy főigazgatói utasítással idén március elejétől az intézmény átállt a háromhaviról az egyhavi munkaidőkeretre, ami még előnyösebb is lehetne a dolgozóknak, hiszen ha valaki sok túlórát vállal egy hónapban, akkor azt rögtön ki kell fizetni. Azonban az intézményben ezt a rendszert úgy vezették be, hogy a fizetés alapbéren és elrendelhető egészségügyi ügyeleten kívüli részét (vagyis a pluszmunka döntő részét) nem a hónap végén,
hanem csak egy hónap késéssel fizetik ki.
Felhívták rá a figyelmet, hogy az egészségügyben dolgozók (elsősorban az ápolók) nagy részének nagyon alacsony, nettó 200 ezer forintot alig meghaladó fizetése van. A méltányosabb bérekért így pedig sokan rengeteg túlórát vállalnak. Mivel a túlórákért a szokásosnál magasabb órabér jár, van olyan dolgozó, akinek a fizetése több mint a fele ügyeleti pótlékból, rendkívüli munkavégzésből vagy műszakpótlékból tevődik össze. Az ő esetükben pedig előállt az a helyzet, hogy április elején
a fizetésük több mint felét nem kapták meg.
A lapnak nyilatkozó kórházi dolgozó elmondta: az új rendszer bevezetése általános felháborodást okozott, többen azonnal felmondtak, mások pedig a kollektív felmondáson gondolkodnak. Úgy látja, azzal, hogy sokan a megszokott fizetésüknél akár kétszázezer forinttal kevesebbet kaptak,
több dolgozó megélhetése került veszélybe, volt, aki húsvétra sem tudott bevásárolni.
A lap kereste az ügyben a Bajcsy-Zsilinszky Kórházat.
„Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény és annak végrehajtásáról szóló rendelet alapján történik a mozgó bérek utólagos számfejtése. A mozgó bérek számfejtése a jelenléti íven szerepelő adatok, azaz a tényleges teljesítmény alapján történik, és a következő havi illetménnyel mindenki megkapja a mozgó bérét”
– írták.
Arra is kíváncsiak voltak, tudnak-e olyan dolgozóról, aki a változás miatt mondott fel, amire azt közölték:
„Tekintettel arra, hogy a legtöbb egészségügyi intézmény is hasonló módon számfejti és utalja a mozgó béreket, így nem indokolt ez alapján felmondani,
nincs ilyen tapasztalatunk.”
A Független Egészségügyi Szakszervezet szerint azonban a késleltetett kifizetés jogszerűtlen. Válaszukban a munka törvénykönyvére hivatkoznak, amelynek az ide vonatkozó része úgy szól:
„A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni.”
(Képünk illusztráció)
