Ez súlyos.
Rendet kell vágni Brüsszelben, az EP-választások jó alkalmat adnak erre – vázolta terveit a Mediaworksnek adott karácsonyi interjújában Orbán Viktor.
A kormányfő kijelentette: az európai parlamenti választásokon minden eddiginél nagyobb a tét. Úgy látja, az Európai Unió az elmúlt években folyamatosan gyengült, teret vesztett a világgazdaságban, nem tudott lábra kapni az önvédelmi képesség megteremtésében, és képtelennek bizonyult arra, hogy a szomszédságában kitört konfliktusokat a saját érdekeinek megfelelően kezelje.
Hozzátette: miközben ez a gyengülés és térvesztés – szerinte – évről évre folytatódik, az unió azt a képességét is elvesztette, hogy ezekkel a problémákkal szembesüljön, önvizsgálatot tudjon tartani és javítson a politikáján.
„Ezt az okozza, hogy a brüsszeli bürokratáknak nem a tagállamok vagy az európai emberek mondják tollba, hogy mit kell csinálniuk, hanem Washington és a Soros-birodalom”
– állította, hozzátéve: ez rossz Európának, ezen változtatni kell.
Az ukrán csatlakozás megkezdéséről szóló brüsszeli uniós csúcson történteket úgy értékelte: miután egy nyolcórás vitában nem sikerült meggyőznie a többi tagállamot arról, hogy „ez rossz döntés”, végül az maradt a kérdés, hogy a huszonhatok őrá, illetve Magyarországra tudják-e kényszeríteni az akaratukat. Orbán úgy érvelt: erre egyetlen választ lehetett adni, azt hogy nem veszünk részt a döntésben.
„Lehet, hogy többen vannak és a mi álláspontunkat nem tudják elfogadni, mi viszont az övéket nem tudjuk”
– magyarázta Orbán, aki azt mesélte, kitartott a magyar álláspont mellett, ez a rossz döntés a „mi lelkiismeretünket nem terheli”.
Arra a kérdésre, hogy nem merült-e fel benne, hogy téved, azt felelte: a magyar politikában most megvan a képesség, hogy a saját pozícióját is folyamatosan értékelje. Azt mondta, ezt tette nyolc órán keresztül, amikor
„igen, gondolkoztam, hogy vajon nem én megyek-e szembe a forgalommal”
de „határozottan meg kellett állapítanom, hogy ők” – fejtegette.
„Minden egyes érv, amit Magyarország képviselt és kifejtett, megállja a helyét”
– állította, emlékeztetve: ez nem új helyzet, pontosan így történt a migrációval is.
Rámutatott: bár a tárgyalások még meg sem kezdődtek, két területen már súlyos gazdasági bajokkal kell szembenézni. Gond van az ukrán gabonával, ami komoly veszteséget okoz a magyar gazdáknak és meg kell állítani Magyarország, Lengyelország és Szlovákia határainál az ukrán kamionokat, mert tönkreteszik ezeknek az országoknak a fuvarozóit – riogatott.
A miniszterelnök problémának nevezte azt is, hogy semmilyen vizsgálat nem előzte meg a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló a döntést.
„Mivel jár ez a francia, a német, a magyar gazdákra, kisvállalkozókra, kereskedőkre, fuvarozókra és szinte a gazdaság teljes metszetére nézve?”
– vetette fel Orbán.
„Igaz, hogy a tagság elnyerése egy hosszabb folyamat, és minden tagállamnak „körülbelül hetvenszer” van módja arra, hogy ezt a folyamatot lelassítsa vagy megállítsa, de önmagában ez a döntés azt jelenti, hogy huszonhat ország szeretné, hogy Ukrajna tagja legyen az Európai Uniónak, és erről érdemben tárgyalni akar”
– mondta, hozzátéve: mindezt úgy, hogy közben
nem világos, hol vannak Ukrajna határai (?),
nem a nemzetközi jogi, hanem a tényleges földrajzi határai, és mennyi ember lakja.
Orbán azt is kérdésesnek tartotta, hogy része lesz-e az uniónak az a terület, amelyet az orosz hadsereg most megszállva tart.
Ukrajna pénzügyi támogatásáról és az EU-költségvetés kibővítéséről úgy vélekedett: ha odaadnak 50 milliárd eurót az unió költségvetéséből Kijevnek,
„ez azt is jelentheti, hogy a magyarok pénzét adják oda” (?).
Miután az unió költségvetésében ma nincs ennyi pénz, ezt valahonnan elő kell teremteni – magyarázta Orbán aki szerint erre két lehetőség van:
- az egyik a közös hitelfelvétel, de Magyarországnak rossz tapasztalatai vannak a Covid miatt létrehozott Helyreállítási Alap közös hitelfelvételével, „ezért ilyenbe még egyszer nem megyünk bele” – közölte.
- Ha viszont nem hitelt vesznek föl, akkor a költségvetés már meglévő fejezeteiből kell átcsoportosítani forrásokat, és ez érintheti a magyarok pénzét is – mondta a miniszterelnök, aki a korábbiakkal ellentétben már feltételes módban fogalmazott.
Ám ennek ellenére elismételte: nem fogadják el, hogy a magyarok pénzét adják oda Ukrajnának.
Az interjúban rákérdeztek, nem tart-e attól, hogy a szavazói lassan torkig vannak az EU-val, amire azt válaszolta: ezt természetes tényként fogadja el.
„Én is torkig vagyok Brüsszellel, a kérdés csak az, hogy milyen következtetést vonunk le a helyzetből”
– ekézte ismét Orbán az EU-t, amely a napokban hozott döntést arról, hogy feloldják az uniós források egy részét Magyarország számára.
„Próbáljunk egyre beljebb menni, foglaljunk el pozíciókat, gyűjtsünk szövetségeseket, és javítsuk meg az Európai Uniót.
Nem elég mérgelődni, el kell foglalni Brüsszelt”
– jelentette ki a nemzetvezető.
Azzal kapcsolatban, hogy nem lenne-e mégis helyes döntés pénzzel támogatni Ukrajnát, mert fontos szomszédunk, Oroszország megtámadta, és ma már a létéért küzd, Orbán Viktor úgy értékelt: ezt jogos felvetésnek tartja, amelyet a magyar parlamentnek meg is kell majd fontolnia.
„Ma annyit tudunk mondani, hogy aki pénzt akar adni Ukrajnának, tegye meg az unió költségvetésén kívül és ne a mi pénzünket osztogatva”
– ismételte.
Az évek óta rossz magyar–ukrán viszonyról Orbán azt mondta: többször átgondolta már ezt a kérdést, és az a „szilárd álláspontja”, hogy annak megromlásáért
Magyarországot nem terheli felelősség (?).
„A viszony megromlása onnan számítandó, amikor 2015-ben az ukránok eltörölték azt a törvényt, amely garantálta a magyar kisebbség nemzeti közösségként való fennmaradását”
– magyarázta Orbán miniszterelnök, aki nem tett különbséget az ukrán nyelvtörvény és Valgyimir Putyin katonai agressziója között.
Orbán szerint nyolc éve jogfosztásban élnek azok a magyarok, akik Kárpátalja szülöttjei, és mindig is ott éltek. Egy 1100 éves magyar nemzeti közösségről van szó, az ő jogaikat 2015-ben elvették, ideértve a kulturális jogaikat, a gyerekek anyanyelven való neveléséhez való jogát és a nyelvhasználat szélesebb jogát is – mondta.
„Ezt kell orvosolnia Ukrajnának, azt a törvényt, amit eltöröltek, vissza kell állítaniuk, a jogokat, amiket elvettek, vissza kell adniuk,
ha ez megtörtént, akkor kezdődhet a viszony javulása”
– hangoztatta Orbán, nem téve említést arról, hogy éppen a közelmúltban mutatta be Ukrajna azt a törvényjavaslatot, amely alapjaiban változtatná meg az ukrán nyelvtörvényt.
Az interjúban kérdezték arról is, hogy az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa megállapodásra jutott az uniós migrációs paktumról. Orbán azt mondta:
„itt is szószegés történt”,
mert korábban megállapodtak, hogy csak egyhangú döntést hoznak, de „ezt felrúgták”, Magyarország és Lengyelország ellenére döntöttek – mondta.
„Ha a migráns be tud jutni az unión belülre, és itt várakozik, akkor »vége, akkor bent marad«, tehát kívül kell őt tartani”
– magyarázta Orbán Viktor, akinek kormánya tömegével telepíti be Magyarországra az ázsiai vendégmunkásokat, de arról is döntöttek, hogy az embercsempész bűnözőket szabadon engedik a börtönökből – az EU ebben az ügyben (is) eljárást indított Magyarország ellen.
A magyar törvény, amely miatt az országot most az unió pereli, azt mondja, hogy az ország területén kívül kell a migránsnak megvárnia a döntést, és ha az pozitív, beléphet. Orbán szavai szerint hiába próbálja nyolc éve megértetni ezt a többi országgal, azok valójában nem megállítani akarják a migrációt, „hanem – ahogy mondják – menedzselni”.
„Az a helyzet áll majd elő, hogy amit Brüsszel mond, azt Magyarország nem fogja végrehajtani”
– közölte az „utcai harcos”.
„Miután nem hajtjuk végre, egy jogi eljárás elé nézünk, amiben be fogjuk bizonyítani, hogy ellentétben áll Magyarország alaptörvényével az uniónak az a rendelkezése, hogy engedjünk be olyan embereket, akiknek az ügyét előzetesen nem bíráltuk el, illetve hogy vegyünk át más országok által beengedett migránsokat,
mert ez megváltoztathatja az ország lakosságának az összetételét„
– fogalmazott a kormányfő.
A gazdaság idei teljesítményről Orbán az interjúban kifejtette: nem egy, hanem négy évről kell beszélni. A Coviddal kezdődött, amikor éppen kigyógyultunk volna a Covidból, akkor jött a háború, ami hatalmas energiaár-növekedéssel járt. Ennek a negatív hatását még növelte a szankciós politika, amit az Európai Bizottság bevezetett, ennek eredményeképpen az infláció az egekbe szökött. 2020 tavasza, a koronavírus-járvány kitörése óta egészen ennek az évnek a végéig folyamatosan a talpon maradás volt a cél – mesélte Orbán Viktor.
Úgy látja, ez sikerült, és bár nagyon nehéz időszak áll mögöttünk, Magyarország olyan állapotba tudta hozni magát, hogy a 2024-es év természete más legyen, mint a mögöttünk hagyottaké. A 2023-as cél, az áremelkedések visszaszorítása tíz százalék alá, már teljesült, sőt lehet, hogy az infláció az év végére hét százalék alatt lesz, jövőre pedig már öt százalék körüli szintet tűzhetünk ki – vázolta terveit a kormányfő, aki ugyanakkor arra már nem tért ki, hogy ezzel kapcsolatban a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentésében jelezte, nem fognak sikerülni a kitűzött gazdaságpolitikai célok.
Azt mondta, a szuverenitásvédelmi törvénynek az az értelme, hogy megakadályozza a magyar politika külföldről érkező pénzekkel történő befolyásolását. Van egy nemzeti függetlenséget garantáló Alaptörvényünk és jogrendszerünk, de a legutóbbi választáson a baloldal önbevallása alapján kiderült, hogy ez nem zár résmentesen, mert külföldről érkező dollármilliókkal próbálták befolyásolni a magyar választók akaratát – mondta
„Egy nemzeti kormány, egy szuverenitásra törekvő ország nem tehet mást, mint hogy ezeket a kiskapukat bezárja, »rátolja a riglit«,
ez a törvény célja”
– osztotta meg.
Rögzítette: egy parlamenti többségnek alkotmányos, „erkölcsi” és történelmi „kötelessége”, hogy megakadályozza és megbüntesse (!), hogy „a politikai élet bármely szereplője
pénzért árulja a saját hazáját”.
Az interjú végén arról beszélt, hogy meglátása szerint a mögöttünk hagyott évek, amikor legyűrtük a különböző válságokat, és úrrá lettünk a veszélyeken, „megerősítették az önbizalmunkat és az önbecsülésünket”.
„Tehetséges, szorgalmas, a bajokon úrrá lenni képes nemzet vagyunk, egy olyan közösség, amely a legnehezebb időszakban sem adja fel a reményt, hogy jönnek még jobb idők is. Ha az ember jó ügyekért harcol, ütközhet ugyan nehézségekbe, de ha kitart az álláspontja mellett,
és becsületesen teljesíti a feladatát, akkor a végén a dolgok biztosan jobbra fordulnak”
– zárta eszmefuttatását a miniszterelnök.
(MTI)
