Megszólalt a brüsszeli csúcstalálkozóról.
Hosszú, 8 órás vitában próbálta meggyőzni Orbán Viktor az uniós vezetőket, hogy ne bólintsanak rá az Ukrajna EU-s csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdésére, sőt azt is el akarta érni, hogy a kérdés napirendre se kerüljön. A brüsszeli uniós csúcstalálkozó részleteiről a miniszterelnök beszélt a péntek reggeli rádióinterjújában.
A kormányfőnek azonban nem sikerült meggyőznie a politikusokat, akik többek között azzal érveltek, hogy
Magyarország a pozitív döntéssel nem veszít semmit.
Továbbá közölték Orbánnal, hogy ez egy hosszú folyamat, a magyar kormánynak körülbelül még 75 alkalma lesz közbeszólni. A miniszterelnök úgy fogalmazott: hazánk ebben a „rossz döntésben” nem akart részt venni, ezért is vonult ki a teremből.
Orbán megosztotta: az EU 50 milliárd eurós támogatást szán Ukrajnának, ezt
Mint mondta, „el sem kellett volna indulni ebbe az irányba”, szerinte ugyanis a helyzet hasonlít arra, amelyet a szankciók tekintetében tapasztaltak. Úgy vélekedik, ez a döntés Magyarország lelkiismeretét nem terheli, később, ha kell, behúzzák a „kéziféket”.
Ukrajna pénzügyi támogatásáról úgy nyilatkozott: Magyarországnak nem érdeke, hogy a közösség hitelfelvétellel gazdálkodjon, Ukrajna pedig rosszul áll a háború tekintetében. Elmondása szerint hiába „dögönyözték” Brüsszelben, ő azt mondta: „na ezt már nem”.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója mellesleg a minap közölte: a magyar kormány csak akkor hajlandó támogatni az 50 milliárd eurós tervet, ha az Európai Bizottság feloldja Magyarország számára a befagyasztott pénzeket.
A befagyasztott uniós forrásokkal, valamint a pénz egy részének feloldásával összefüggésben a kormányfő a rádióinterjújában megjegyezte, hogy ez az összeg jár Magyarországnak, a következő rendkívüli uniós csúcson februárban – amelyet Orbán mostani vétója miatt kell összehívni – már lesz ismeretük arról, hogy pontosan mi történt.
Hozzátette:
a hazai gazdaság szerinte az EU-s pénzek nélkül is működik,
„persze ha az ember pénzt kap, akkor nem kell elszaladni”. Ugyanakkor véleménye szerint Brüsszelben változásokra van szükség, kell egy új vezetés.
Mint közölte: amikor a pénz már a széfben lesz,
akkor döntenek majd a források elosztásáról
– például, hogy mennyi pénz jusson a pedagógusok béremelésére. A téma mellesleg érdekes, Orbán minisztereinek nyilatkozatai ugyanis nagyban eltérnek egymástól, a pedagógus-szakszervezetek szerint pedig a bizonytalanság elkeserítő.
A frissen elfogadott „szuverenitásvédelmi” törvényről elmondta: így „a dollárok nem tudnak begurulni”, szerinte ugyanis nem igazságos, hogy külföldi pénzzel akarják befolyásolni a szavazókat. Meglátása szerint akik most felszólalnak a döntés ellen, azok eddig ebből éltek, „ez a zsoldosok tiltakozása”.
Szót ejtett arról is, hogy a szuverenitás nem az elszigetelődésről szól, hanem arról hogy helyesen kapcsolódjunk be a nemzetközi életbe. Elmondása szerint nem a kormány alakítja ki a közvélekedést, a kabinet feladata az, hogy megértse az emberek akaratát, ebben segít a konzultáció.
Hozzáfűzte: a minap a hazai közvélemény ismeretében tárgyalt Brüsszelben, véleménye szerint Magyarország álláspontját képviselte. Mint mondta:
„Elvitézkedek én itt (…),
de a legfontosabb mégsem ez, hanem az, hogy a végén minden fontos ügyben Magyarországon a magyar Parlament és a magyar nép választott képviselői döntenek”.
(Orbán Viktor/Facebook)
