Intézkednek a honatyák.
Számos kétharmados törvényt fogadhat el keddi ülésén az Országgyűlés. Döntés lesz egyebek mellett
- a szuverenitásvédelmi törvénnyel összefüggő Alaptörvény-módosításról,
- a fővárosi választási rendszer átalakításáról
- és az idegenrendészeti szabályok szigorításáról.
A parlamenti honlapon olvasható napirend szerint az ülés 8 órakor a napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. Napközben több mint húsz előterjesztés bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatának vitáit folytatják le a képviselők. Ezek között szerepel a gyermek után járó pótszabadság biztosításáról szóló KDNP-s törvénymódosítás, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól, amelynek célja a kormány szerint az, hogy „egy központi mobilalkalmazás segítségével a magyar emberek minden eddiginél könnyebben és gyorsabban intézhessék ügyeiket”.
Kormánypárti képviselők javaslata az egyes központi kormányzati igazgatási szerveket érintő törvénymódosítás, miszerint január elsejétől létrejön az önálló Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium pedig nevet vált, Nemzetgazdasági Minisztérium lesz.
18 órától lesznek a határozathozatalok, 23 javaslatról várható döntés. Határozhatnak a Mi Hazánk két javaslatáról, az egyik szerint az Országgyűlés felkérné a kormányt, hogy nyújtson be törvényjavaslatot az arányosabb országgyűlési választási rendszer kialakítása érdekében.
Az ellenzéki párt másik javaslata átalakítja a fővárosi választási rendszert, így már a jövő évi önkormányzati választáson visszatérnének Budapesten a 2014 előtti szabályozáshoz, és nem a kerületi polgármesterek kerülnének be a Fővárosi Közgyűlésbe, hanem 32, listán választott képviselő.
Elfogadhatják az Alaptörvény tizenkettedik módosítását, amelynek értelmében „az ország alkotmányos önazonosságának védelme érdekében” egy „független” szerv jön létre. Az alkotmánymódosítással lehetővé válik az is, hogy a kormány törvény helyett
kormányrendeletben szabályozza a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak alapvető jogait és kötelezettségeit.
A „nemzeti szuverenitás védelméről” szóló törvényjavaslat elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató, „autonóm államigazgatási szervként” hozná létre a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amely az állami, társadalmi és politikai döntéshozatali folyamatokba való külföldi beavatkozásokat, valamint a választási folyamatok befolyásolására irányuló, külföldről támogatott hivatott vizsgálni.
Dönthetnek „a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről” szóló törvényjavaslatról, miszerint
állami tulajdonban lévő kastélyok, kúriák a jövőben ingyenes tulajdonba,
vagy vagyonkezelésbe adhatók lesznek „az ingatlanok további fejlesztése és fenntartása céljából”.
Határozhat a parlament a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról, amely az idegenrendészeti szabályok szigorítását tartalmazza, valamint meghatározza külföldi állampolgárok Magyarországon történő tartózkodásának, munkavállalásának jogcímeit és feltételeit.
A határozathozatalok után kivételes lejárásban lefolytatják az egyes hatósági kérdésekről szóló törvényjavaslat vitáját, valamint
megvitatják a szkíták Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló kezdeményezést.
(MTI)
