Nagy Márton 100 milliárdos nyereséget mondott be a Budapest Airport államosítása után, ám valójában csak 33 milliárd forintot hozott. Így 45 év lenne a megtérülése.
Miközben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter május végén diadalittasan jelentette be, hogy „milyen jó üzlet volt” a Budapest Airport visszavásárlása, a valós számok ennél jóval árnyaltabb képet mutatnak.
Kapcsolódó: Mi történt? Gazdaságtörténeti sikerről tett rendkívüli bejelentést Nagy Márton
Valójában csak harmad annyi bevételt hozott a Budapest Airport, mint amennyit Nagy Márton mondott
A miniszter szerint a reptérüzemeltető cég tavaly „100 milliárd forint osztalékot fizetett ki”, ebből azonban
csupán 32,8 milliárd jutott valóban az államnak.
A cég tényleges 2023-as nyeresége mindössze 41 milliárd forint volt, vagyis kevesebb mint fele annak, amit a kormány kommunikációja hangsúlyozott. Mindez azt jelenti: ha ez a jövedelmezőség marad, a gigantikus állami beruházás
leghamarabb 45 év alatt térülhet meg.
A ferihegyi repülőtér államosítása politikai és presztízskérdés volt az Orbán-kormány számára. A tranzakcióra egy éve, június 6-án került sor:
a magyar állam 1453 milliárd forintért vásárolta meg a Budapest Airport Zrt. 80 százalékos tulajdonrészét,
míg a fennmaradó 20 százalékot a francia Vinci Airports fizette ki. A céget korábban egy brit-székhelyű szakmai befektetőcsoport működtette. Bár a repülőtér fizikailag mindig is magyar állami tulajdonban maradt, a reptérüzemeltetési jogokat 2005-ben 75 évre értékesítették.
A vételár mellett a vevők átvállaltak 1,44 milliárd eurónyi hitelt is, így a teljes ügylet értéke 4,5 milliárd euróra – mai árfolyamon közel 1816 milliárd forintra – rúgott. A reptér ugyan az elmúlt évben növelte bevételét és nyereségét (169 milliárdos árbevétel mellett 41 milliárd forintos adózott eredményt hozott), ám ez az összeg – osztalékként – aligha képes belátható időn belül visszahozni a befektetést.
Ráadásul az osztalék 20 százaléka a francia partneré, így az állam részéről ténylegesen alig 33 milliárd forint a hozam, amellyel számolni lehet. Ezzel a jelenlegi ütem mellett az állami befektetés csak 2070 körül térül meg. Mindez különösen érdekes annak fényében, hogy 2080-ban lejárt volna a 2005-ben kötött koncesszió, és
a reptérüzemeltetési jogok automatikusan visszaszálltak volna az államra.
A ferihegyi gyorsvasút olcsóbb lett volna és sokkal nagyobb szükség lett volna rá
Felvetődik a kérdés: valójában nem lett volna hasznosabb egy gyorsabban megtérülő célra fordítani az erre költött közel 1500 milliárd forintot? Oktatás, egészségügy, közlekedésfejlesztés – mind olyan területek, ahol égető a forráshiány.
Még a régóta tervezett ferihegyi gyorsvasút is kevesebbe kerülne: a kormány becslése szerint körülbelül 400 milliárd forintból megépíthető lenne,
de erre ma már nincs pénz,
ezért ismét koncesszióban gondolkodnak.
A kormány egykor nemzetstratégiai, máskor biztonságpolitikai érvekkel támasztotta alá a reptér visszavásárlását, de ezeknél most már sokkal égetőbb a kérdés: megérte-e ez az üzlet az adófizetőknek? Az eddigi számok alapján: aligha.
(nepszava.hu nyomán)
