Érdekes sorokat fogalmazott meg.
A gazdasági növekedés helyreállítása a következő nagy feladat, az inflációt már visszaszorítottuk – közölte Nagy Márton kedden.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye szerint 2023 harmadik negyedévében újra növekedésnek indult a magyar gazdaság, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal nőtt a teljesítmény, és ezzel megindult (?) a növekedés helyreállítása Magyarországon.
A tárcavezető szerint az eddig közzétett adatok alapján a magyar növekedés az egyik legjobbnak mondható (?!), úgy látja, ez messze felülmúlta az uniós tagországok teljesítményét.
A negyedéves alapú adatok szerint például az ír (-1,8 százalék), az osztrák (-0,6 százalék), a cseh (-0,3 százalék), a német (-0,1 százalék), a francia (+0,1 százalék), vagy a belga (+0,5 százalék) gazdaság teljesítménye is elmaradt a magyarországitól – részletezték hosszasan a közleményben, ugyanakkor arra nem tértek ki, hogy az drágulás tekintetében is „kiemelkedően” teljesített Magyarország, európai rekordokat sikerült dönteni.
Nagy Márton az adatokat értékelve megállapította, hogy a háború, a „káros szankciók” és a multik nyerészkedése súlyos veszteségeket okoztak a magyar gazdaságnak, beleértve a vállalkozásokat és a családokat is.
Az energiaárak, az infláció és a kamatok is az egekbe emelkedtek, így a kereslet is jelentősen csökkent, ám minisztérium szerint a kormány időben beavatkozott, jövőre pedig
a növekedés helyreállítását célozza meg
– erről mellesleg Orbán Viktor is hosszasan fejtegette a meglátását egy rádióinterjúban.
Ahogy a tárca fogalmazott, kedvező negyedéves növekedés mellett, éves alapon még 0,3 százalékos csökkenés látható, így komoly feladat áll a kormány előtt: hogy helyreállítsa a növekedést.
A kormány eddig sem volt tétlen és ez visszaköszönhet a rendkívül pozitív negyedéves alapú adatokban is Nagy Mártonék szerint: például bevezette a kamatstopot, emellett a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram, a Baross Gábor tőkeprogram, és a Széchenyi-kártya program államilag támogatott, célzott hitelei pedig összesen legalább 1,5 százalékot tesznek hozzá a GDP-hez. A közleményben kitértek az árfigyelőre, a gyármentő programra, valamint a kötelező akciózásra is.
Nagy Márton úgy látja, a gazdasági növekedéshez a kereslet élénkülése is hozzájárulhat a jövőben, szerinte jó eséllyel már szeptembertől újra növekedésnek indulhattak a reálbérek, azaz a korábbi évekhez hasonlóan egyre többet érhet a családok fizetése.
Kifejtette: a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról
a tárgyalások a héten folytatódnak a munkáltatói a munkavállalói oldal között,
jó esély mutatkozik arra, hogy a legkisebb keresetek emelésére már idén decemberben sor kerüljön, az emelés mértéke pedig 15, illetve 10 százalékot érjen el.
Megállapította, hogy a növekedés helyreállásának jelenleg egy akadálya van: a növekvő pozitív reálkamat, amely a magas, inflációt meghaladó jegybanki kamat miatt állt elő.
Meglátása szerint a magas kamatok egyrészt visszatartják a lakosságot a fogyasztástól, másrészt visszatartják a vállalkozókat, hogy beruházzanak és fejlesszenek, mindez pedig súlyosan roncsolja a versenyképességet és a teljesítményt is.
A tárcavezető állítása szerint a Gazdaságfejlesztési Minisztérium 10 pontos javaslatot dolgozott ki annak érdekében, hogy tovább emelkedhessen a foglalkoztatottság, jelentősen növekedjen a GDP és tovább erősödjön Magyarország versenyképessége, valamint találkozási pont szerepe a keleti és nyugati high-tech technológia és tőke között.
A cél a közlemény alapján az, hogy Magyarországon 2030-ra a feldolgozóipar elérje a GDP 30 százalékát, a logisztikai ágazat pedig 10 százalékot adjon hozzá, mindezeknek köszönhetően pedig hazánk elérje az uniós fejlettség 90 százalékát.
(MTI/Nyugati Fény)
