Lavinát indított el a magyar miniszterelnök.
Diplomáciai szemszögből az euroatlanti szövetségesek előtt nehéz megvédeni, hogy Orbán Viktor kétoldalú tárgyalásokat folytatott Vlagyimir Putyinnal Kínában, még akkor is, ha az orosz elnök elszigeteltsége csak informális. Bár elfogatóparancsot adtak ki ellene, Oroszországgal nem lehet teljesen a nullára redukálni a kapcsolatokat – mondta a Népszavának Győri Lóránt, a Political Capital intézet geopolitikai elemzője.
Kiemelte: a magyar kormányzat szeret „közvetítőszerepben” tetszelegni, és feltehetően ez lesz a kommunikáció a mostani találkozóval kapcsolatban is, ahogyan azt Szijjártó Péter iráni tárgyalásainál is tették, noha mindkét ország – vagyis Irán és Oroszország – esetében is katonai agressziót támogató államokról beszélünk.
„Ezzel próbálják védhetővé tenni az ilyen diplomáciai találkozókat,
amelyek azonban sokkal inkább a magyar gazdaság vagy a kormányzathoz közel álló gazdasági szereplők szempontjából fontosak”
– mutatott rá az elemző, aki hozzátette: az orosz energia, valamint Paks bővítése Orbánék szerint „magyar érdek„, ugyanakkor más kérdés, hogy minderről nem lenne muszáj miniszterelnöki szinten tárgyalni, hiszen Szijjártó rengeteg alkalommal látogat Oroszországba, így ő is tárgyalhatna az említett ügyekben.
Győri Lóránt hangsúlyozta, az euroatlanti közösség felé
rendkívül rossz üzenete van egy ilyen diplomáciai manővernek.
Az Orbán-kormány a nyugati szövetségi rendszerek tagjaként értékeli fel a háborús bűnös Oroszországot és Kínát. Ezáltal pedig
megerősíti a Nyugat ellen létrejött új nemzetközi koalíciót
Irán, Kína, Oroszország és Észak-Korea részvételével – hívta fel a figyelmet a külpolitikai szakértő.
„Ezzel az Orbán–Putyin találkozóval tulajdonképpen megtagadjuk a szolidaritást olyan szövetségesekkel szemben, mint Lengyelország vagy Románia, amelyeket az orosz agresszió katonailag is rosszul érint, és szimbolikusan
megerősítjük Vlagyimir Putyint, akire jelenleg kevés nyugati vezető tekint partnerként”
– tette világossá Győri Lóránt, hozzátéve: mindennek ellenére nem valószínű, hogy az EU részéről komoly visszhangja lenne ennek a találkozónak, ugyanis sokkal fontosabb dolgokkal kell foglalkozniuk. Az orosz–ukrán és az izraeli–palesztin háború mellett még a lengyelországi választás is sokkal fajsúlyosabb téma, mint Orbán és Putyin tárgyalása – jegyezte meg.
Jelezte, Oroszországnak viszont „kapóra jön” egy ilyen diplomáciai aktus, hiszen a magyar miniszterelnököt mint egy uniós ország vezetőjét lehet „mutogatni„, aki hivatalosan tárgyal Putyinnal.
Az elemző rögzítette, hogy Orbán egy EU-s ország kormányfőjeként
legitimálta Putyint,
ez pedig tovább erősíti mindenkiben az oroszpárti Magyarország képét, ami tovább rontja hazánk pozícióit és megítélését az Európai Unióban. Így ezzel még inkább perifériára sodródhat Magyarország – jelentette ki.
A szakértő szerint szintén
üzenetértékű,
hogy amíg Orbán találkozott Vlagyimir Putyinnal, addig Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt látványosan kerüli nemcsak ő, hanem kormánya is.
