A K&H felmérése szerint a magyarok átlagosan 22 százalékos inflációt érzékelnek, miközben a KSH szerint 4,4 százalék volt az áremelkedés.
A magyar lakosság inflációs érzete drámaian eltér a statisztikai mutatóktól. A K&H legfrissebb, 2025 májusában készült felmérése szerint a 30–59 éves korosztály
átlagosan 22 százalékos áremelkedést érzékel,
miközben a hivatalos pénzromlási adat mindössze 4,4 százalék.
A K&H szerint 22 százalékos inflációt érzékelünk
Ez az érzékelt és a tényleges infláció közötti 17,6 százalékpontos különbség nem új jelenség, de idén sem csökkent. A válaszadók harmada 15–24 százalék közé tette az inflációt, míg 14 százalékuk 40 százalék feletti drágulást vélt felfedezni. Csupán 3 százalékuk jelzett olyan inflációt, ami közel áll a hivatalos értékhez, azaz 1–4 százalékhoz.
A GKI Gazdaságkutató szerint az inflációs várakozások gyakran önbeteljesítőek. Ha az emberek az áremelkedéstől tartanak, előre hozzák vásárlásaikat, ami keresletet generál,
és végül valóban áremelkedést okoz.
A probléma Magyarországon fokozódott: 2021-ben, amikor a hivatalos infláció 5,1 százalék volt, a lakosság 19,6 százalékot érzékelt; 2024-ben pedig a 3,7 százalékos tényadat helyett már 26,6 százalékos inflációérzetről számoltak be.
Az inflációérzet demográfiai bontásban is eltér. Falvakban élők és alacsonyabb végzettségűek átlagosan 23–24 százalékos drágulást éreznek, míg városlakók, diplomások és magasabb jövedelműek „csak” 20 százalék körüli áremelkedést tapasztalnak. Fontos tényező az élelmiszerárak szerepe: a 2022–23-as kiugró,
40–50 százalékos élelmiszerinfláció még most is erősen hat a szubjektív érzékelésre.
A statisztikai és a szubjektív adatok közötti eltérést tovább torzíthatják módszertani kérdések. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) például nem számolja bele az 50 forintos betétdíjat a fogyasztói árindexbe, míg a technológiai termékek – például okostelefonok – gyors modellváltásai is nehezen követhetők. Így miközben a hivatalos statisztika sokszor árcsökkenést mutat, a vásárlók inkább drágulást tapasztalnak.
A magyarok szerint továbbra is velünk marad a magas infláció
A jövőre nézve is pesszimisták a magyarok: a K&H kutatása szerint a válaszadók
68 százaléka számít további drágulásra,
mindössze 11 százalékuk hisz árcsökkenésben. Az átlagos várt infláció 9 százalék, alig magasabb, mint a tavalyi 8 százalék. Korosztály szerint az 50–59 évesek és a kisebb településeken élők 10 százalék körüli áremelkedést várnak, míg a fiatalabbak és fővárosiak 6–8 százalékot.
Mindezekkel szemben az Magyar Nemzeti Bank friss előrejelzése 2025-re éves átlagban 4,7 százalékos inflációval számol, 2026-ban 3,7, 2027-ben pedig 3 százalék lehet a fogyasztóiár-index. Ugyanakkor a lakossági érzékelés és várakozás tartósan jóval magasabb, ami hosszabb távon önmagában is nehezítheti az infláció letörését.
(azenpenzem.hu nyomán)
