Minden jel erre mutat.
Az Európai Unió úgy függhet 2030-ra a kínai akkumulátoroktól, mint ahogy 2022-ig függött az orosz energiától – figyelmeztet egy előkészítő tanulmány, amelyet az október 5-én esedékes granadai uniós vezetői értekezletre készítettek, nemrég pedig a Reuters birtokába jutott.
Mi is rendszeresen írunk arról, hogy a magyar kormány az ország jövőjét lényegileg a kínai akkumulátorgyárak köré építi. Ez pedig a környezeti károk és az olcsó külföldi munkaerő behozatala mellett mára egy újabb kockázatot is felvet:
lehet, hogy az EU komoly lépéseket fog tenni a kínai akkumulátorfüggőség ellen.
Akkor pedig az ezekbe való több milliárd forintos közpénzbefektetés is kárba veszhet.
Múlt héten mi is beszámoltunk róla, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke véget vethet az Orbán-kormány akkumulátorgyárakkal kapcsolatos, elhibázott és káros stratégiájának. Alighanem a most kiszivárgott előkészítő anyag is ennek a megalapozására szolgál.
A tanulmány azt is sürgeti, hogy Latin-Amerika és Afrika felé is terjeszkedjenek az akkumulátorgyárak, mert így
csökkenteni lehetne a Kínától való függést.
A következő években a jelenlegi lítium-ion-akkumulátor, üzemanyagcella és elektrolizálókészülék-kapacitás több tízszeresére lesz szükségünk, ha szeretnénk elérni a 2050-re tervezett karbonsemlegességi értékeket – figyelmeztetnek. Különösen az első kettő szempontjából függünk nagymértékben Kínától, az elektrolizáló készülékek terén pedig az EU a világ éllovasa.
Miután a nagy német autógyárak is az olcsó kínai akkumulátorokra építik a stratégiájukat (ahogy 2022 elejéig az olcsó orosz energiára építették az iparukat), így nagy valószínűséggel nekik sem lesz kedvükre, ha az EU keményebben lép fel Kínával szemben.
