Nagy összefogás jött létre a beruházás ellen.
Az összes termőföldet elveszi Győrtől az a kormányzati döntés, amely négyszáz hektárnyi területet minősített át annak érdekében, hogy ott akkumulátorgyár létesülhessen – hangsúlyozta pénteki budapesti sajtótájékoztatóján Süveg Anna, az LMP szóvivője.
Hozzátette: pártja helyi civilekkel együtt tiltakozik a beruházás ellen.
A politikus ismertette, hogy a Győrszentiván városrész melletti területen a jövőben szántóföldi művelés helyett napi több száz kamion jár majd. A szabályozás szerint jelentős mértékű, zavaró hatású ipari terület jön létre, ahol tűz-, robbanás- és fertőzésveszély, valamint nagy zajjal és bűzzel járó ipari tevékenység folytatható.
Az LMP ezért
hétfőre, a helyi civilekkel közösen szervez tiltakozást a városháza elé.
A helyi lakosok ugyanis eddig több fórumon jelezték: nincs rendben, hogy egy veszélyes beruházást a megkérdezésük nélkül valósítanának meg.
Süveg Anna közölte: az üzem feltehetően napi huszonnégy órában működik majd, és ünnepnapokon is zúgnak majd a gyáróriás gépei.
„Az LMP a helyi civilekkel együtt azt gondolja: nem ilyen jövőt szeretnének az unokáikra hagyni, hanem élhető környezetet, tiszta levegőt és elegendő mennyiségű tiszta ivóvizet”
– mondta a szóvivő.
„A Fidesz célja bevallottan az, hogy minél több akkumulátorgyárat hozzon Magyarországra. Ezek a gyárak nem csak megkeserítik a környéken élők életét, de
súlyosan környezetkárosítók is.
Hangosak, jelentős hőt árasztanak magukból, a működésükhöz pedig egy nagyobb város teljes vízfogyasztására van szükség, miközben ugyanennyi szennyvizet produkálnak”
– olvasható a párt honlapján közölt petícióban, amelyet >>ITT<< lehet aláírni.
Beszámoltunk róla korábban, hogy Debrecenben tervezi felhúzni a CATL nevű kínai vállalat monumentális, szakértők szerint környezetromboló akkumulátorgyárát. Az üggyel kapcsolatos engedélyeztetéséről szóló közmeghallgatáson civilek és helyi lakosok tiltakoztak a beruházás ellen.
Szakemberek is megszólaltak az akkumulátorgyárak ügyében, akik hangot adtak aggályaiknak, miszerint Debrecenben az utóbbi évtizedben olyan sok nagy ipari cég települt, hogy ezek már rég „felszívták” a hadra fogható munkaerőt.
Ráadásul a térség adottságai miatt továbbra sem vonzó az ország közepén vagy épp nyugati felén élőknek, tehát a hazai munkaerő-áramlás még mindig inkább kelet-nyugati, és nem fordítva. Ezeken túl kiemelték: az ilyen jellegű beruházások hatalmas természeti károkat okoznak.
Az ellenzék a debreceni kínai projektek ügyében az Európai Bizottsághoz fordult. Jávor Benedek hangsúlyozta: a gyár gyártási tevékenysége jelentős vízfelhasználással jár, a tervezett üzem már első lépcsőjében is minimum 3700 köbméter/nap vízfelhasználással jár a hivatalos adatok szerint, de más elemzések a gyár tényleges vízigényét – annak teljes kapacitású üzemelése esetén – 40.000 köbméter/nap fölé becsülik.
Majd arról is írtunk, hogy Komáromban átejtették az akkumulátorgyár-beruházással a helyi lakosokat, akik csak lakcímadataik változásából értesültek a gyár megépüléséről.
Beszámoltunk arról is, hogy a gödi akkumulátorgyár a katasztrófavédelmi engedély nélkül kezdte meg működését, valamint arról is írtunk, hogy optimista becslések alapján is több száz kínai vendégmunkás kellene a debreceni gyár beindításához.
(MTI/Nyugati Fény)
(Kiemelt képünkön a győri illetőségű Szijjártó Péter látható)
