Kelleni fog több száz kínai vendégmunkás.
Megerősítette a befektető, hogy az akkumulátorgyár beindításához szükséges lesz néhány száz kínai dolgozó – tudta meg a Népszava. Jelezték, a foglalkoztatási adatok tükrében, ennél jóval több vendégmunkásra is kell majd számítani.
Régóta keringenek a hírek arról, hogy Debrecenben pontosan hány vendégmunkás dogozik majd a CATL kínai vállalat akkumulátorgyárában.
Az ügyben Gondola Zsolt, a Civil Fórum Debrecen Egyesület helyi önkormányzat képviselője kérdéssel fordult Szilágyi Balázshoz, a CATL közügyekért felelős vezetőjéhez, és mint arról beszámolt, meglepő választ kapott.
Az alábbiakat közölték vele:
„Meg tudom erősíteni, hogy debreceni gyárunk beüzemeléséhez, a termelési tevékenység elindításához –
Magyarországon nem fellelhető szakértelmükre tekintettel
– néhány száz kínai szakember ideiglenes debreceni munkavégzése szükséges. Elszállásolásuk megoldása érdekében tárgyalásokat folytatunk lakások bérletéről vagy vásárlásáról Debrecenben. Saját beruházásban nem tervezünk lakóingatlan fejlesztést. Debrecenben és környékén keresünk munkaerőt, vendégmunkásokat nem toborzunk.”
A lap arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben már Orbán Viktor is arról beszélt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara csütörtöki évnyitóján, hogy a következő két évben
500 ezer új munkavállalóra lenne szüksége a magyar gazdaságnak,
akinek egy része vendégmunkás lehet, addig a CATL azt sejteti, hogy csak a termelés beindításához lesz szüksége kínai szakemberekre.
Azonban úgy tűnik, hogy a jelenlegi foglalkoztatási adatok szerint a várhatóan 2026-2027-ben beinduló debreceni akkumulátorgyárnak nem nagyon akad más választása, mint hogy többnyire Ázsiából ideközvetített vendégmunkásokat alkalmazzon. Ugyan Orbán arról beszélt, hogy elsősorban hazai, másodsorban határon túli magyar és nem magyar anyanyelvűek a munkaerőpiac kiemelt célpontjai, és csak utánuk következhet más.
Mint írták, a demográfiai adatok szerint átlagosan
minden évben 50 ezer munkavállalóval csökken az aktívan dolgozók létszáma,
vagyis ennyivel többen mennek nyugdíjba ahhoz képest, mint ahányan helyettük beállnak dolgozni. Vagyis nem elég az újonnan keletkezett munkahelyi igényeket betölteni, még a kiesettek pótlásáról is gondoskodni kellene.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint Magyarországon idén februárban 245 121 álláskeresőt tartottak nyilván. Közülük 83 ezren tartósan regisztrált álláskeresők, akik már legalább egy éve vagy annál régebben, megszakítás nélkül minden hónapban szerepeltek a statisztikai adatok között – hívták fel a figyelmet.
Iparági szakértők szerint az ő esetükben csak nagy nehézségek árán, és jelentős anyagi ráfordítást igénylő átképzéssel tudnák elérni, hogy visszakerüljenek a munkaerőpiacra. Hozzátették, többségük mentálisan vagy testi betegségek miatt eleve nem képes nemhogy több műszakos, de napi nyolc órás munkavégzésre sem.
A közel negyedmillió regisztrált álláskeresőből 58 971-en élnek az Észak-alföldi régióban. Minden bizonnyal rájuk tett utalást tavaly ősszel Áder János volt államfő is, amikor környezetvédelmi podcastjában arról beszélt:
„Nem kell félni attól, hogy a kínai akkumulátorgyár nem talál majd munkaerőt, lám, akár a térségből is megoldható ez.”
(nepszava.hu nyomán)
