Eddig ez a legszárazabb évünk.
Az RTL Reggeli című műsorában Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza mesélt arról, hogy mi várható a jövőben az időjárás tekintetében, és mit tehet az egyén, hogy csökkentse a klímaváltozás negatív hatásait.
Nemcsak a globális összefogás, de az egyén szintű cselekvés is segítheti az éghajlat változásának mérséklését
– mondta Szabó Péter, aki igyekszik pozitívan állni a jelenlegi klímaváltozáshoz.
Elmondta, hogy bár Magyarország csapadékmennyisége a jövőben növekedni fog összességében, az ország 50 százalékát mégis
rendszeresen fenyegetni fogja
a kiszáradás augusztusban, a legszárazabb hónapban. A szárazság leginkább a keleti országrészt fenyegeti a természeti adottságai miatt.
A kutatások kimutatták azt is, hogy nedves, száraz és normális évek jellemzik országunk éghajlatát a nyári hónapokban, azonban az eredményekből egyértelműen látszik, hogy 1990 után megszaporodtak a súlyosan aszályos évek.
A rekorder eddig 2003-as év volt, amit az idei év sajnos felülmúlt. Tehát ez a
legszárazabb évünk ezidáig.
Jelenleg 20 évet tekintve 3 aszályos évünk van, de a pesszimista forgatókönyv alapján az aszályos évek száma négyre fog növekedni. A szakértő azt is elárulta, hogy megfelelő összefogással ez a szám tartható, sőt akár csökkenthető is 2 aszályos évre.
Bár a klímaváltozás megfékezéséhez azonnali cselekvés szükséges, a szakértő szerint vannak különböző stratégiák, amiknek az alkalmazásával alkalmazkodni tudunk a megváltozott időjárási viszonyokhoz.
A klímakutató azt is elmondta, hogy az egyén szintjén is sok mindent tehetünk, például a fogyasztás csökkentésével, a túlköltekezés mérséklésével és az ökológiai lábnyomunk csökkentésével. A szelektív hulladékgyűjtés és a kerékpárral és tömegközlekedési eszközökkel való utazás is segíthet mérsékelni a környezeti károkat.
A teljes beszélgetést itt nézheted meg:
