Nagy fába vágta a fejszéjét a miniszter.
Az uniós források felhasználásáért és területfejlesztéséért felelős miniszter egy interjúban arról beszélt, hogy kinevezése előtt gondolkodási időt kért, mert tudta, hogy annak, aki ebben a pozícióban dolgozik, az uniós források megszerzése nehéz feladat lesz. Mint mondta, másik területén, a fejlesztések irányításában szintén kihívások elé néz, többek között a történelmi magasságban mozgó forint-euró árfolyam miatt.
Navracsics nagyon reméli, hogy „Nem valós veszély, csak elméleti lehetőség, hogy Magyarország ne jusson hozzá az uniós pénzekhez. Uniós tagországként ugyanis jár nekünk a 2021–2027-es operatív programok alapján 21,7 milliárd euró kohéziós támogatás, illetve 15,5 milliárd euró a Covid-válság utáni újraindítást szolgáló alapból”
— fejtette ki a miniszter a Világgazdaságnak.
„Mindkét támogatási formát Magyarország rendelkezésére kell bocsátani, sokkal inkább az szorul magyarázatra, hogy egyelőre miért nem kapjuk meg”
— jelentette ki a miniszter.
Az EU-s források ügyét szerinte az nehezíti, hogy szakmai kérdéseket gyakran politikai viták írnak felül. De ő, mint uniós források felhasználásáért és területfejlesztéséért felelős miniszter, éppen azon dolgozik, hogy
„ideológiai jellegű vita” a demokrácia és a jogállamiság értelmezéséről ne határozza meg Magyarország uniós megítélését
— magyarázta a miniszter.
Navracsics kiemelte: ugyan a helyreállítási alap folyósításához több feltételt, köztük a „jogállamisági vita” rendezését is köti az Unió, erről az összegről is még az idén megállapodás születhet.
Az Európai Unió vezetésétől áprilisban kapott levélre a magyar kormánynak június 27-ig kell válaszolnia.
„Fontos, hogy a válaszunk hiteles legyen az Európai Bizottságnak, olyan, amely építi, és semmiképp sem rombolja a tárgyalási alapot”
— fejtette ki a miniszter.
A fejlesztéspolitika is reagál a forint mozgására: az euróban érkező uniós források tervezési árfolyamát 350-ről várhatóan közel 375-re emelik. Ugyanakkor Navracsics szerint nem szerencsés, hogy Budapest a közszolgáltatások, a beruházások, a fejlesztések terén is összenőtt az agglomerációval.
„Nem cél, hogy Budapest elszigetelődjön, de az sokkal inkább, hogy minél több ponton kötődjön az őt körülölelő régiókhoz, és húzza magával az egész magyar gazdaságot”
— vélekedett Navracsics.
A jelenlegi válságkezelési stratégia a kormány részéről a miniszter meglátása szerint különösen határozott, és nincs is szükség más intézkedésre, például az euró bevezetésére.
„Számomra teljesen elfogadható és vállalható a magyar kormány álláspontja, hogy most nem kell az euró”
— jelentette ki Navracsics.
(atv.hu)
