Még a sorkatonaság bevezetése hiányzik.
„Az összes honvédelmi kiadás eléri a teljes nemzeti össztermék (GDP) két százalékát”
– állította Varga Mihály pénzügyminiszter a parlamentnek nemrég benyújtott 2023-as, a fideszesek által a „honvédelem és a rezsicsökkentés” költségvetésének nevezett javaslatról. A parlament előtt lévő törvény számait nézve, ha szűkösen is, de összejöhet a két százalékos szint, amennyiben teljesülnek a kormány 2022-re és 2023-ra vonatkozó, meglehetősen optimista gazdasági várakozásai.
Akárhogyan is, papíron jövőre nagy ugrásra készül a kormány, ugyanis 912 milliárdról
1375,5 milliárdra
növelné a védelmi büdzsét, ami a kormány által 2023-ra várt 68 400 milliárd forintos nemzeti össztermék 2 százaléka.
Az észak-atlanti szövetség (NATO) tagállamai a 2006-os rigai csúcson állapodtak meg arról, hogy a GDP legalább két százalékát fordítják védelemre, ám a 2008-as pénzügyi válság miatt a tagállamok zöme azóta sem érte el ezt a szintet. A 2018-ban a Zrínyi haderőfejlesztési programba fogott Magyarország 2024-re tervezte elérni a 2 százalékos szintet, ám az Ukrajna elleni idén februári orosz invázió nyomán a magyar kormány immár gyorsítaná a fegyverkezés ütemét. Így, mint arra korábban Gulyás Gergely miniszter utalt, arról van szó, hogy a kormány előbbre hoz bizonyos – a miniszter által nem részletezett – katonai fejlesztéseket.
A magyar kormányzati elszántságot jelzi, hogy a 2023-as, rekordnak ígérkező védelmi büdzsé jelentős részét, 842 milliárd forintot a kormány „kiszervezte” a honvédelmi alapba, amelyet a jelek szerint a különféle pénzügyi szervezetek
„extraprofit” adóiból
töltene fel.
Arányaiban leginkább a szárazföldi haderőt fejlesztenék 163 milliárd forintból, mellette a légierő kap 77 milliárdot fejlesztésre. Így visszaköszönnek a korábbi évek magyar katonai büdzséjének az arányai, eddig is a pénz nagyjából negyedét-harmadát fordították eszközvásárlásra, a költségvetés harmada ment a katonák bérére és a harmadik harmad ment el működésre, missziókra, műveletekre.
(via Népszava)
