Jön a feketeleves.
„Nem hátra, csak előre! – volt a Fidesz választási szlogenje. Tény, felgyorsított sebességgel megyünk a szakadék felé. Amit most bejelentettek, az annak a jele, hogy ott vagyok a folyón átívelő híd korlátjánál, már visszajönni nem tudok, kapaszkodom minden erőmmel, remeg a kezem és közben azon jár az agyam, hogy mikor zuhanok a mélybe”
– mondta az extraprofit-adóról és a nem megszorításnak nevezett megszorítás egyéb elemeiről Inotai András a Hírklikknek adott interjújában.
A közgazdász professzor leszögezte: „Orbánéknak az elmúlt 12 év alatt egyetlen percig sem volt hosszútávú, átgondolt gazdaságpolitikájuk. Ami van nekik, az hatalompolitika, pedig az uniós támogatás páratlan modernizációs lehetőséget kínált volna”. A közgazdász arról is beszélt, mi a különbség a Bajnai- és az Orbán-féle válságkezelés között. Például a kialakulásában játszott felelősség és az, hogy mi marad utána örökül az országra.
„Az biztos, hogy tetemes a hiány, ezt eddig is tudtuk, a bejelentett megszorítások mellett is öt százalék feletti lenne, miután az első négy hónap alatt összejött az eredetileg tervezettnek majdnem a 90 százaléka. Ennek a hiánynak azonban van egy olyan része, ami nem jelenik meg a költségvetési deficitben, de egy nagy részét a kormány titkolja is.
Szeretném tudni, hogy mekkora az a hiány, ami abból adódik, hogy a kormány előre elköltött egy csomó pénzt, s azt tervezte, hogy az Európai Unió kifizeti majd. Ez két külön számla, ha a kettőt egyberakom, akkor jóval a GDP tíz százaléka feletti lenne. Arra gondoltak, hogy elkezdenek jönni az uniós pénzek, s így megússzuk az idei évet egy nyolc-kilenc százalékos költségvetési hiánnyal.
Mintegy 2500 milliárd forintra rúg az az összeg, amit – mint most látjuk – le szeretnének faragni, ez négy százalékponttal levinné a deficit nem titkolt részét. Ha ez bejön, akkor valóban lehetne teljesíteni a Magyar Nemzeti Bank által belőtt 4,9 százalék körüli büdzséhiányt. Mint látjuk, a 2500 milliárdos megszorítás egyharmadát extraprofitból tervezik beszedni, kétharmadát pedig ahogy mondták – részletek nélkül – a kiadások visszafogásából.
És még egy dologról nem tudunk, a tíz évvel ezelőtt elindított letelepedési kötvények idéntől kezdődő visszafizetése. Hol van ennek a fedezete? Ezek ugyanis több százmilliárd forintos költségvetési kiadási tételek”
— mondta a lapnak Inotai András Orbánék megszorító csomagjára reagálva.
Emlékezzünk csak! Orbánék azt remélték, hogy három forrásból érkeznek majd az eurómilliárdok.
Egyrészt a hét éves költségvetési terv keretében, ami – mint ismert – a 2021-27-es ciklusra szól, de még egy eurócentet sem kaptunk belőle, pedig – lévén 2022 – már fel lehetett volna venni, dacára annak is, hogy az időszak elején vannak késlekedések, az időszak elején kevesebb pénz jön be, mint később, amikor a projektek megvalósulásával nőnek az uniós kifizetések. Mi azért nem jutottunk még hozzá, mert nem vagyunk hajlandók/képesek teljesíteni a feltételeket.
A második forrás, amire számítottak, a koronavírus miatt már korábban nyitott újjáépítési alap, amiből nekünk juthatna egyrészt 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, másrészt 9 milliárd eurós, az EKB garanciájával ellátott, 30 évre szóló, nagyon alacsony kamatozású kedvezményes hitel.
Erre mondta Orbán tavaly, hogy „nem leszünk adósrabszolgák” – hát, neki legyen mondva: ahelyett, hogy kihasználtuk volna ezt a nagyon kedvező lehetőséget, helyette ki kellett menni a nemzetközi pénzpiacokra, felvenni mintegy 5 milliárd eurónyi hitelt, piaci alapon. Ezt az összeget valamikor vissza kell fizetni, és ez a következő időszakot terheli.
Ahelyett, hogy igénybe vettük volna az unió kínálta, nagyon kedvezményes hitellehetőséget – persze, az is igaz, hogy annak fejében meg kellene felelni a jogállamisági, a korrupciós stb. feltételeknek. Ezért ment ki Brüsszelbe május 23-án Varga Judit, aki lefagyott arccal volt kénytelen hazakullogni, mivel az EU általa is megüzente, hogy nincs pénz, amíg nem teljesíti Magyarország a jogállamisági stb. feltételeket.
A harmadik egy igazi vadkeleti prériötletük volt, amit Szijjártó Péter kommunikált: az EU most adjon 15-18 milliárd eurót annak fejében, hogy majd jónéhány év alatt, a későbbiekben leváljunk az orosz kőolajról. Ezt kapásból visszautasította az EU, de még ha ide is adná, a pénzt nem engednék másra fordítani.
Tehát hiába akarta volna Orbán ebből kiegyenlíteni az általuk felhalmozott hiányt, ami olyan tételekből áll össze, mint például a rezsicsökkentés ómarxista és minden gazdasági és társadalmi – értsd egyúttal „keresztény” – logikájának a megcsúfolása.
— fogalmazott a közgazdász az EU-s forrásokkal kapcsolatban, majd hozzátette:
„Miután kiderült, hogy az uniótól rövid távon, legalább őszig, de lehet, hogy egész évben
egy eurócentet sem fogunk kapni,
mivel egyetlen feltételt sem teljesítünk, Orbán – legalábbis én így látom – előállt az előre nem tervezett, hirtelen bejelentett extraprofittal és a megszorítási csomaggal, minden előzetes és átgondolt hatásvizsgálat nélkül”.
A közgazdász az orbáni „extraprofit” fogalommal kapcsolatban, és hogy pontosan ez mit is jelent, elmondja:
„Én is szeretném tudni. És még sok minden mást is. Ki határozza azt meg? Mi az, hogy extraprofit? Honnan? Meddig tisztességes a nyereség, s mi az a határ, ami után extraprofittá válik? Hány százalék? És a kérdéseket még lehetne sorolni. Volna egy javaslatom Nagy Márton miniszternek és embereinek: tanulmányozzák alaposan a marxizmus-leninizmust, abban van extraprofit definíció, attól talán okosabbá válnának”
— mondta Inotai András.
A közgazdász hozzátette: Mi az extraprofit szektoronként? És mi a helyzet a konjunkturális mozgásokkal, amitől nem kis részt függ a nyereségesség léte és mértéke. És mi a helyzet akkor, ha egy vállalat négy éven át beruház a leendő nyereség reményében, amikor az bekövetkezik, akkor majd Orbánék jól megadóztatják, azonnal elveszik tőle?
Olyanoktól, akik évek óta egyetlen fillért nem vettek ki a beruházásukból, nyereségük sem volt, csak költségük, és ha egyszer most lesz hirtelen nyereségük, azt azonnal elvonják? Ez egy ország értéktermelő képességének lenullázása. Megjegyzem, minden bizonnyal eddig is volt a különféle cégeknél extraprofit, eddig miért nem tetszettek odafigyelni? Miért éppen most?
Ez teljesen megmagyarázhatatlan.
Pontosabban meg lehet magyarázni. Ezzel kapcsolatban egy rávezető kérdés: az vajon nem extraprofit, hanem egy igaz magyar NER-lovag „vállalkozása”, ha alapít egy céget ötmillió forint alaptőkével, majd fél év alatt kivesz belőle 5 milliárd forint osztalékot?
„Magyarországon az elmúlt tíz évben
hatalmas extraprofitok termelődtek a NER-lovagok részéről,
aminek az az oka, hogy teljesen diszfunkcionális a piac, mesterséges monopolhelyzeteket teremtett a kormány – kezdve a dohánybiznisztől – olyanoknak, akik semmiféle fenntartható, értékteremtő értéktermelő tevékenységet nem folytattak, igazi vállalkozásról fogalmuk sincs, de egy év alatt hatalmas profitot vettek ki, természeten nem újra beruházásra, hanem személyes gazdagodásra. Ez a mai magyar alapképlet”
— mutatott rá a professzor.
Az Európai Unió szabályozásával és feladatával kapcsolatban elmondja:
Az uniós szabályok tiszták: csatlakozásunkkor magunkra nézve kötelezővé tettük a négy szabadságelv,
- az áruk,
- a tőke,
- a szolgáltatások,
- a személyek szabad áramlásának, mozgásának
a tiszteletben tartását, s vannak szabályok arra is, hogy mire lehet pluszadókat kivetni és mire nem. Persze akármire ki lehet vetni, de ne lepődjünk meg, ha utána jönnek az uniós kötelezettségszegési eljárások. S nyugodtan lehet számolni azzal, hogy az extraprofit miatt lesznek olyan cégek, amelyek elmennek Brüsszelbe és
be fogják perelni a magyar kormányt.
De hát Nagy Márton megmondta: „Mindenkinek az üzleti döntése, hogy itt akar-e maradni, akar-e profitot termelni. Mi azt gondoljuk, hogy ezt a dolgot nem befolyásolja az extraprofit elvétele”.
Kétségtelen, van olyan lehetőség, hogy az érintett cég úgy dönt, kivonul az országból. Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogyan reagál. Áthárítja az emiatt felmerülő többletköltségét a fogyasztókra/partnereire, esetleg vállalja a többletköltséget, netán képes kigazdálkodni, vagy kivonul, mert elege van abból, ami Magyarországon folyik.
Azzal kapcsolatban, hogy az EU nem tud mit kezdeni Orbánnal, „se megrágni, se kiköpni nem tudja”, és hogy akkor valamit mégis csak jól csinál, a közgazdász így válaszolt:
„Azt majd meglátjuk, ám ma már ott tartunk, hogy a német zöldek képviselője a minap azt javasolta, hogy
Orbánt zárják ki az Európai Tanács legközelebbi – hétfőn-kedden tartandó – üléséről.
Nem lehet véletlen, hogy Orbán már előre belengette, akkor vesz csak részt az ülésen, ha nem kerül terítékre az olajembargó ügye. Szerintem ugyanaz a játék folyik, mint amikor a Fideszt kirúgták az Európai Néppártból: akkor Orbán három nappal megelőzte az EP-t, és a Fidesz magától távozott, a példa ismételhető európai tanácsi szinten is”.
A most bejelentett extraprofit-adóval kapcsolatban a közgazdász így fogalmazott: nemhogy mutatja, egyenesen bizonyítja, hogy Orbánéknak az elmúlt 12 év alatt egyetlen percig sem volt hosszú távú, átgondolt gazdaságpolitikájuk. Ami van nekik, az hatalompolitika, pedig az elmúlt több mint egy évtized alatt az uniós támogatás páratlan modernizációs lehetőséget kínált volna, ha erre épül egy megfelelő politika. Viszont most kialakult egy hármas válság:
- egyrészt van a gazdasági, aminek okai között van az Ukrajna elleni orosz agresszió, annak hatásai, beleértve a korábban kezdődött olajpiaci válság súlyosbodását, kiegészülve a Covid következményeivel.
- Másrészt van az immár 12 éve folyamatosan halmozódó magyarországi egészségügyi, oktatási, közigazgatási, környezetvédelmi válság. Ezek a területek teljesen el voltak és vannak hanyagolva, miközben ezekkel kellett volna felkészülni a 21. századra. Ez azonban teljesen elmaradt, nem folyik más, mint öngyarmatosítás, amikor például 16 évre csökkentik a tanköteles kort, ami ugyanolyan, mint amikor a külföldi tőke magyarországi megtelepedését és esetenként külföldi munkaerő alkalmazását magyar adófizetői pénzből finanszírozzák.
- És harmadrészt immár több mint 12 éve folyik a teljes néphülyítés. Megjegyzem, ezt a legnehezebb kezelni. Mennyi idő kell a magyar társadalomnak visszatérni – ha egyáltalán képes erre – a 21. századba? Milyen árat kell ezért fizetni? A táradalom mentális állapota egyelőre egyszerűen alkalmatlan, nem hogy a 21. századi sikerre, de még a túlélésre is. Alkalmatlan, mert tudatosan és felelőtlenül alkalmatlanná tette Orbán és az egymást követő kormányai.
Inotai András szerint a rezsicsökkentés kezdettől fogva óriási gazdasági hiba volt:
„Ha nagyon meg akarták volna védeni a fogyasztókat, akkor számos egyéb módszer a rendelkezésükre állhatott volna, például az adócsökkentés. Ott kezdődött, hogy megvédjük a családokat, igen ám, a periódus elején nagy mértékben csökkentek az importárak, ám nálunk maradt a „rezsicsökkentett” ár, ennek következtében éveken keresztül hatalmas többletbevétel halmozódott fel – kérdem én,
hol van az a pénz?
Abból lehetne most finanszírozni a magasabb árakat. Másrészt, ha már muszáj megvédeni a rezsicsökkentést, akkor húzzunk egy fogyasztási szintet, ami felett már piaci árat kell fizetni az energiáért. Ezzel tényleg meg lehetne védeni az alacsony jövedelmű embereket, igaz, akkor nem a rezsicsökkentés árából kellene állni Mészáros Lőrinc magánuszodájának fűtését. De hát nem ez a cél. Nem lehet másként fogalmazni: egész egyszerűen aljas, ahogy a NER-lovagok érdekeit védik minden területen, és ezt a társadalom jelentős része a kormány jótét-adományának tulajdonítja.
A gazdaság jövőjével kapcsolatban elmondta:
„Meggyőződésem, hogy hamarosan fordulóponthoz érkezünk: még egy ideig lehet ugyan toldozni-foltozni, de máris látjuk a nemzetközi pénzpiacok első válaszát, ami negatív. Rendkívül gyenge a forint pozíciója, s még gyengébb lesz. Láttuk már, hogy hiába emelgeti az alapkamatot a jegybank, minden ilyen lépése után egy napra visszazökken az árfolyam, de a következő nap ismét ott van, ahol előtte volt.
Már a Magyar Nemzeti Bank is elvesztette a hitelességét, s nem képes fékezni kamatemeléssel a forint árfolyamának gyengülését és az importált inflációt. A forint bármikor szabadesésbe kerülhet, az árfolyamát ma már nem a magyar gazdasági- és pénzügypolitika határozza meg. Sőt, a piac már kiszámíthatatlanul reagál, amikor Orbán bejelent valamit – ahogy ez az új intézkedések bejelentése után történt. Szerintem az euróval szemben a forint 390-re sem fog nagyon visszatáncolni. Ez pedig már pszichológiailag is veszélyes küszöb”.
Az teljes interjú ITT olvasható.
(via, hirklikk.hu)
