Az orosz diktátor katonáinak morálja kifejezetten rossz.
Bírósági dokumentumok bizonyítják, hogy több mint 100 orosz nemzeti gárdistát bocsátottak el, mert nem voltak hajlandók harcolni Ukrajnában, ami az eddigi legegyértelműbb jele annak, hogy a biztonsági erők egy része nem ért egyet Oroszország ukrajnai inváziójával.
A Guardian beszámolója szerint, összesen 115 nemzeti gárdistát szerelt le az orosz hadsereg nemzeti gárdája, a Roszgvardia néven is ismert haderőnemből, mert
megtagadták, hogy részt vegyenek Oroszország ukrajnai hadjáratában.
A kényszerű leszerelésük azután derült ki, hogy szerdán napvilágra került egy bírósági anyag, amely szerint elutasították kollektív keresetüket, amely korábbi elbocsátásukat támadta.
A bíróság honlapján közölt határozat szerint a keresetet elutasították, miután a bíró megállapította, hogy a katonákat jogosan bocsátották el, mert „megtagadták a parancs teljesítését”, hogy Ukrajnában harcoljanak, és ehelyett visszatértek a szolgálati helyükre. Az érintett gárdisták fellebbeztek a Kaukázusban található Kabardino-Balkár Köztársaság fővárosában, Nalcsikban, ahol az egység állomásozott.
Mióta Vlagyimir Putyin orosz elnök lerohanta a szomszédos Ukrajnát,
katonái morálja kifejezetten rossz.
A jelentések szerint a katonák azt állítják, hogy nem tudták, hogy háborúba mennek, amíg át nem léptek Ukrajnába. A Pentagon ebben a hónapban közölte, hogy információk derültek ki arról, hogy egyes tisztektől kezdve egészen zászlóaljakig
megtagadták a parancsok teljesítését, vagy nem teljesítették azokat az elvárt gyorsasággal.
A 115 katonát képviselő ügyvéd Andrej Szabinin szerint, a bíróság döntése „példátlanul gyors” volt az ügy bonyolultságát tekintve. Szabinin szerint a Roszgvardia egység parancsnokai felajánlották a katonáknak, hogy ne harcoljanak, és elbocsátásuk törvénytelen volt.
Oroszország 2016-ban hozta létre a Roszgvardiát, a hadseregtől különálló militarizált erőt a terrorizmus elleni küzdelem és a közrend fenntartása érdekében. A Putyin „magánhadseregeként” emlegetett testület tagjai megalakulása óta többnyire a békés kormányellenes tüntetések leverésében vettek részt.
A tanúvallomásokból az is kiderült, hogy valósak lehetnek azok a feltételezések, amelyek szerint a Kreml ukrajnai invázióját eredetileg Kijev elleni villámháborúnak szánták, amelynek célja a főváros elfoglalása volt. Az egyik tanúvallomásban egy Roszgvardia-katona elmondta a bíróságnak, hogy parancsnoka három nappal az invázió előtt közölte az egységével, hogy Ukrajnába küldik őket, hogy „járőrözzenek Kijev utcáin és kereszteződésein”.
(via, napi.hu)
