Százmilliókról van szó.
Elgondolkodtató posztot tett közzé a Facebook-oldalán Szilágyi Emese, a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa, akinek a párt- és kampányfinanszírozás a szakterülete.
A szakember nyilvános posztját változtatás nélkül idézzük:
Viszonylag friss hír, hogy az MKKP nem fog részt venni a kormányváltásra törekvő ellenzéki összefogásban. Erről mindjárt az állami kampánypénz jutott eszembe. Tehát pártpénzügyi poszt 2. következik, azaz miért nem éri meg anyagilag részt venni az ellenzéki összefogásban?
Ma Magyarországon egy párt két okból juthat a költségvetésből pénzügyi támogatáshoz.
Van egyrészt az éves állami párttámogatás: erre azok a pártok jogosultak, amelyek az országgyűlési választásokon listán megszerzik a szavazatok 1%-át. (Közös lista esetén az arra leadott szavazatokat a listaállításban résztvevő pártok jelöltjeinek arányában kell felosztani a közös listán induló pártok között.)
Ehhez adódik hozzá a párt pártalapítványának járó költségvetési támogatás, amelyet az állami pártfinanszírozásra jogosult anyapártok alapítványai kapnak meg.
A másik jogcím az állami kampánytámogatás és ez lesz most igazán izgalmas. Ez az egyéni körzetekben induló jelöltek és a jelölőszervezet támogatásából tevődik össze. Az egyéni körzetekben induló jelöltek fejenként valamivel több, mint 1 millió forintra számíthatnak – az ennek elköltésére való jogot pedig általában átengedik a pártnak.
Azok a pártok, amelyek képesnek bizonyulnak lista állítására, szintén támogatást kapnak. Pártlistát az a párt állíthat, amely legalább 50 egyéni választókerületben – amelyek legalább 9 különböző megyében és Budapesten helyezkednek el – képes a jelöltállításra.
A párt kampánytámogatását úgy számítják ki, hogy a választáson összesen megszerezhető mandátumok számát felszorozzák 5 millió forinttal, illetve ezt még a fogyasztói árindexszel évente növelni kell. A pártok ennek az összegnek a 40, 50 vagy 60 százalékát kaphatják, attól függően, hogy hány egyéni választókerületben – 71, 80 vagy mindenhol – sikerült egyéni jelöltet állítaniuk.
A legjobb esetben 2018-ban 612 millliót szereztek így. (Pontosabban 2018-ban kevesebb választókerületi jelölt is elég volt, és némileg a százalékok is eltértek.)
Hogyan érinti ez az egész az ellenzéki összefogást?
Amennyiben két vagy több párt úgy dönt, hogy közös listát állít, akkor ők a jogi szabályozás szerint a kampánytámogatás kiosztása során egy pártnak tekintendők. 2018-ban az országos listát állító MSZP-Párbeszéd együttesen kerekítve 364 millió, a DK 198 millió, a Momentum 554 millió, a Jobbik 718 millió és az LMP 564 millió forint körüli összeget kapott a költségvetésből kampányra. Ez tehát együttesen az ellenzéknek 2,4 milliárdot jelentett.
Ehelyett 2022-ben 740 millió forint körüli összegből fognak közösen gazdálkodni, amennyiben egyetlen ellenzéki pártlista lesz.
Az MKKP 2018-ban 39 egyéni jelöltet állított, így az akkori szabályok szerint 192 millió körüli állami kampánytámogatást kapott. Ha a Kétfarkúak 2022-ben képesnek bizonyulnak 71 egyéni jelöltet kiállítani, akkor egymagában 485 millió forint körüli állami kampánypénzre számíthat a párt. Ez több, mint a teljes ellenzéki összefogásnak járó pénz 65%-a.
A kampányköltést lekönyvelni nem bonyolult. Más (már eltűnt kamu) pártok gyakorlata mutatja, hogy lehet a teljes öszeget egyetlen cégnek leszámlázni, amelynek sem tapasztalata, sem releváns tevékenységi köre, sem referenciái nincsenek, vagy épp pár nappal korábban jegyezték be, esetleg párthoz kötődő családtagokból áll. (Apropó, jövőre ezt nyilvánosan elérhető cégkivonatok hiányában igencsak nehézkes lesz ellenőrizni.)
Márki-Zay egy listás helyet ígérő ajánlata áll tehát szemben 485 millióval.
.
Kapcsolódó cikkünk:
.
