Fordítva ülünk a lovon.
„Megint fordítva ülünk a lovon, nem úgy zajlik a nyitás, ahogyan azt célszerűnek látnánk, mert ahhoz, hogy az egészségügy fellélegezhessen, később kellett volna nyitni” — mondta Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökségének titkára, intenzív terápiás orvos a 168órának adott interjújában.
Svéd Tamás úgy véli, hogy egyrészt örvendetes, hogy egyre többen vannak beoltva, de a nyájimmunitás eléréséhez ez kevés, a nyitáshoz pedig nagyobb arányú átoltottságra lenne szükség.
Szerinte az eddigi átoltottság és a korlátozások együttesen eredményezték az intenzív osztályra kerülő fertőzöttek számának csökkenését, de hozzátette, hogy
a korlátozások túl gyors enyhítése ronthat a helyzeten.
„Az első oltás még nem jelent teljes védelmet, százszázalékosat még a második sem”
— hangsúlyozta. Az új mutációk is olyan tényezők, amelyekkel nem feltétlenül tudunk előre számolni. Ráadásul, ha hirtelen valami csoda folytán meggyógyulna az összes covid-beteg, az egészségügyi dolgozók akkor sem lélegezhetnének fel, hiszen ott van a rengeteg ember, akit a járvány miatt nem tudtak rendesen ellátni.
Ha az ő gyógyításukat nem tudják záros határidőn belül megkezdeni, akkor a COVID járulékos áldozatainak száma még hosszú éveken át ijesztően magas maradhat Svéd Tamás szerint.
Az elhunytak lakosságarányosan magas száma Svéd szerint több tényező eredménye: ide sorolható a lakosság általánosan rossz egészségi állapota, ráadásul
„egy nem igazán felkészült egészségügyre zúdult rá a pandémia, tetézve azzal, hogy az utóbbi években többek közt éppen a járványügyi szervezés és védekezés rendszerét bontották vissza”
— fogalmazott. Beszélt arról is, hogy a Favipiravir önmagában nem csodaszer, szedése gyakran csak csökkenti a betegség súlyosbodásának esélyét, de nem akadályozza meg azt.
A járványkezelés legnagyobb hibájának azt tartja, hogy az egész folyamat nem transzparens, nem ismertetik velünk a pontos adatokat.
A MOK elnökségének titkára szerint az egészségügy csak megtépázva jöhet ki a járványból.
