Hiába tiltakozott ellene a MOK, mégis döntött a kormány a kötelező ügyeleti rendszer bevezetéséről.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) nyílt tiltakozása ellenére salátatörvénybe rejtve fogadták el
a háziorvosok és házi gyermekorvosok kötelező ügyeleti rendszerét.
Alkotmánybírósághoz fordulnak a háziorvosok
Hiába kérte Álmos Péter, a MOK elnöke Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt, az államfő mégis megtette. A jogszabály így lehetővé tette, hogy a háziorvosok szerződés nélkül is kötelesek legyenek ügyeletet vállalni.
Több orvos máris jelezte: Alkotmánybírósághoz fordulnak, mert szerintük
ez ellentétes a Kúria korábbi határozatával, amely kimondta: ehhez szerződés is szükséges.
A Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett rendelet pontosan rögzíti az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) és az orvosok feladatait. Az ügyeletet előzetesen egyeztetett helyen és időpontban kell ellátni, a mindenkori beosztás szerint. Ha valamilyen tárgyi feltétel hiányzik vagy elromlik, azt az orvosnak azonnal, írásban kell jeleznie az OMSZ felé. Amennyiben az orvos akadályoztatva van, legkésőbb 24 órával a szolgálat kezdete előtt értesítenie kell az OMSZ-t.
MOK: A kötelező ügyeleti rendszer miatt még több háziorvos hagyhatja el a pályát
A díjazás részletei is kiderültek: egy háziorvos hétköznap óránként 7000, hétvégén 9000, ünnepnapon 13 500 forintot kap. A szakorvosok és gyermekorvosok hétköznap 9000, hétvégén 11 000, munkaszüneti napon pedig 16 500 forintért ügyelhetnek.
A kormány a lépést azzal indokolta, hogy így hatékonyabbá válhat az ügyeleti rendszer, és biztosítható a lakosság folyamatos ellátása. A MOK szerint viszont ezzel
sérül az orvosok szakmai és jogi önállósága.
Sokan tartanak attól is, hogy a kötelező ügyelet hosszú távon tovább növeli az orvoshiányt, mivel így még többen hagyhatják el a pályát vagy vállalhatnak más munkát. A vita így valószínűleg az Alkotmánybíróság előtt folytatódik, ahol eldőlhet, sérültek-e az orvosok alkotmányos jogai.
(24.hu nyomán)
