Döbbenetes.
November 9-e óta vannak érvényben a jelenlegi járványügyi korlátozások. Míg a koronavírus második hullámának ezen intézkedéseit nagyon lassan és körülményesen hozta meg a kormány, az életbe léptetésükkel nem késlekedett: minden intézkedést az utolsó pillanatban tártak a nyilvánosság elé, esélyt sem adva az érintetteknek az esetleges felkészülésre.
Az intézkedések bevezetését pánik és értetlenség fogadta. A legtöbben azt kifogásolták, hogy míg tavasszal az állam szinte azonnal lépett kedvezőbb vírusadatok mellett is,
ősszel a koronavírus súlyosbodása ellenére sem cselekedett.
A Direkt36 utánajárt az őszi intézkedések hátterének. A portál több mint egy tucat olyan forrással – kormányzati szereplőkkel és a járványkezelésre rálátó ellenzéki politikussal – beszélt azért, hogy megértsük, mi miért történt.
Míg a koronavírus tavaszi, első hullámában a legtöbb gazdasági elemzés visszaesést jósolt és Varga Mihály pénzügyminiszter is 10 százalékos GDP-visszaesést számolt, addig Matolcsy György GDP-bővülésről beszélt, az MNB pedig mindösszesen 7 százalékos zuhanást várt a második negyedévre.
Matolcsy számításait a szakértők és a kormánytagok is kétkedve fogadták, ám mivel az MNB elnökét afféle varázslónak tartja a Fidesz, „aki mond olyan dolgokat, ami racionálisan nem igazolható, de aztán később mégis bejönnek”, emiatt sokan megnyugodtak.
A 13,6 százalékos visszaesésre viszont még a Matolcsyban kétkedők sem számítottak. Ekkora mértékű negyedéves zuhanást a magyar gazdaság még a 2008-2009-as világgazdasági válság idején sem szenvedett el.
A kormányzati reakciókat ismerő egyik forrás szerint a miniszterelnök számára különösen az volt aggasztó, hogy a magyar adat uniós összehasonlításban is a rosszabbak közé tartozott. A régióban például a magyarországi visszaesés volt a legnagyobb mértékű.
Ez a visszaesés azért vált aggályossá, mert a GDP bővülése összefügg a választók úgynevezett konjunktúra-érzetével. Vagyis, ha az emberek azt érzik, hogy nem haladnak egyről a kettőre, nem nő az életszínvonaluk, akkor elfordulhatnak a Fidesztől, és a 2022-es választás idejére erősödhet a kormányváltó hangulat.
A fertőzések számának növekedésével arányosan az „országnak működni kell” rigmus is erősödött.
Vezető kormánytagok és maga Orbán Viktor is hangsúlyozta, hogy nem akarnak szigorúbb korlátozásokat bevezetni, így kezdetben a határzáron kívül más intézkedés nem történt.
Szeptemberre aztán a kontaktkutatás gyakorlatilag megszűnt, a tesztelések száma a minimálisra csökkent, és noha az egészségügy kapacitása a végét járta, a kormány minden létező lehetőséget megragadott arra, hogy az emberekkel elhitesse, az egészségügyi ellátással semmi gond, „mindenkit meggyógyítunk.”
Eközben a járvány veszélyes gyorsasággal terjedt. A határozott és szigorúbb fellépésre több szakember is figyelmeztette a kormányt, ám a Fidesz inkább viccet csinált a tudósokból és elbagatellizálta az előrevetített tragédiát, mindezt azért, mert
„a főnök kiakadt a GDP-adatokra”.
A járványügyi szigorítások kikényszerítése végül egy nem várt irányból érkezett: a vidéki fideszes városvezetőktől.
Októberre ugyanis a kormány legfontosabb vidéki régióiban már kontrolálhatatlan volt a vírus terjedése, így kormány végül elszánta magát a cselekvésre. November 3-án életbe lépett a rendkívüli jogrend, majd november 9-én bevezették a ma is érvényes korlátozásokat.
Noha a tavaszi vírushelyzet sokkal váratlanabb volt, a kormány kommunikációjában mégis jobban kezelte a krízist. A második hullámhoz köthető intézkedésekkel kapcsolatos fejetlenség viszont még a kormánypárti politikusokat is meglepte, akik úgy vélték,
a kormánynak lett volna ideje felkészülni a járvány újabb terjedésére, mégsem sikerült.
Néhány nappal a szigorítások bejelentése után, november közepén publikálták a harmadik negyedéves GDP-adatokat, amelyek az előző negyedévhez képest 11,3 százalékos emelkedést hoztak, köszönhetően a nyári nyitvatartásoknak. Ennek ellenére ezek a mutatók uniós szinten csak középmezőnybe tartoztak, és a negyedik negyedévre sem voltak jók a kilátások.
A portálnak nyilatkozó egyik forrás szerint a kormány azért van szorult helyzetben, mert most nincs egy olyan témája sem, amire felépíthetnék a 2022-es kampányukat.
Míg az előző választási ciklust a migránsválság kommunikációja alapozta meg, most nincs mit előhúzni, csak a bizonytalanság van.
A miniszterelnök ebben a helyzetben a gazdaság minél előbbi talpra állításával, a munkahelyek megőrzésével akarja biztosítani pártja választási esélyeit. Ebben pedig kulcsszerep hárul az állami beruházások felpörgetésére, melyre éppen ezért Orbán Viktor saját maga ügyel, és amelyek elsősorban a Fidesz által megnyerhető körzetekre lokalizálódnak.
(Direkt36 nyomán)
